A Börtön elszabadult

2013 eddigi tapasztalatai március elején értek versenygyőzelemmé.

Szinte a semmiből robbant bel újra a köztudatba a Zarknod börtönében, amikor február elején Abonyi Attila igencsak meglepő eredményt ért el vele a Dungeon pörgős versenyén. Ha egyetlen döntetlenre végződő mérkőzését akkor megnyeri, ötös holtversenyben állt volna az első helyen. Egy hétre rá Bakos Attila még egy szinttel tovább lépett, ő ugyanis már odaért a holtversenyben megszerzett első helyre, ráadásul egy side-dal kiegészített versenyen. Bár nyerniük nem sikerült, eredményük előrevetítette a Börtön jövőbeni feltámadását, a koncepció új életre hívását.

Új életre, hiszen bár a főként lényekre épülő Börtön pakli sosem volt egy gyenge koncepció, és folyamatosan próbálkoztak is vele különböző formátumokon, mégis igencsak sokáig kellene visszamennünk az időben ahhoz, hogy budapesti versenyen jó eredményt lássunk tőle. Ha ugyanis emlékezetem nem csal, a lényes Börtön 2010 szeptemberében, egy Beholderes pörgős versenyen remekelt legutóbb, akkor Varannai Balázs az amatőr kategóriát húzta be 77 lapos paklijával.

Két és fél év elteltével, valamint három nagykiegészítő megjelenésével később ütötte fel tehát ismét fejét a versenyasztalok elején, nem meglepő módon teljesen más kártyákra és tempóra építve stratégiáját. Balázs pörgős paklijába még lazán befért egy-két hasznosabb varázslat is 2-3 manáért, valamint mostanra már igencsak drágának tűnő lények is helyet kaptak benne, úgymint a Szilánktündér, vagy éppen a Cseng hósárkány. Az akkori játékmenet nem indukálta a gyors elindulást, a két lapos kezdés bőven elég időt szolgáltatott ahhoz, hogy ezek a borsos árú kártyák kiférjenek, és rendet tegyenek az asztalon. Mára ez teljesen megfordult.

Bonyi és Baka deckjében is a lapszám a minimális 45 laphoz ragaszkodik, valamint leginkább a két manás lapok, és szinte csak lények kaptak helyet, ami természetesen nem véletlen. A pakliban szereplő lapok idézési költségén múlik ugyanis a deckünk tempója, ami egy előre kiszámítható menetet vetíthet elő. Két lapos kezdés ide vagy oda, a gyors elindulás szinte létkérdés a börtön számára, ezért is fontos, hogy a két manás lények a második körben már ki is jönnek, majd a harmadik körben jöhet melléjük újabb kettő, tisztán kiférnek. Egy manás lényből is beférhet pár, ugyanis a következő lény megérkezése után vissza is termelik árukat a tartalékban. A tempó mellett természetesen még lényegesebb szempont a lapok képessége, de szerencsére a játék gyorsuló tendenciái miatt már ilyen alacsony árfekvésben is találunk rendkívül hasznos lényeket. Ha csak a Börtön alapstratégiájából indulunk ki, ami a minél több leszedés, esetleg lopás, valamint a dobatás köré épül, máris rengeteg kártya ötlik fel. A drágább lényekkel már óvatosan kell bánni, ezeknél fontos szempont lehet az idézési költségük esetleges helyettesíthetősége, vagy olcsóbbítása valamilyen módon.

A másik jellemző, mely szerint főként lények kerülnek a pakliba csak a kiindulási alap, ami mellé fontos megtalálnunk a hasznos kiegészítőlapokat is. Bonyi varázslatokkal egészítette ki a lényáradatot, A butaság terjedése egy extra dobatásként szerepelt, míg A halandóság átlépése alternatív nyerés volt. Itt fontos megemlíteni azt is, hogy bár a pakli igyekszik sok anti-mágiás lappal játszani (ugyanis ez az egyik legalapvetőbb módja lehet a dobatásnak), az említett két spell egyikét sem zavarja. Előbbi ugyanis egyből kijátszható, akármikor is húzzuk be, míg a másik alkalmasint eláramolható, szintén dobatást eredményezve. Baka már máshogyan vélekedett a kiegészítő lapokat tekintve, és tárgyakkal támogatta meg asztalra idézett teremtményeit.

A rövid visszatekintés után el is érkeztünk a legutóbbi, márciusi blogos versenyhez, melyre a már említett paklik sikerén felbuzdulva én is Börtönnel szándékoztam menni. Sokat merítettem Baka és Bonyi paklilistájából, mely után a következő lista született meg, szem előtt tartva persze a speciális jellemek harca szabályait (minden jellemből egy szín használható):

3 Deego, 3 Hammurappi Ősfortyanat, 3 Xenó atka, 3 Xenomorf vadász, 3 Őrült Szajonn, 3 Tébolyodott, 2 Raska, 2 Chloe, 2 Tridarkun, 1 Kurtz, 3 Wyscanzi szirén, 3 Csábos áldozat, 1 A butaság terjedése, 1 Vlagyimir szekercéje, 3 Antimágikus goblin, 3 Goblin kutató, 3 Solatopolka, 3 Zanzult gigász

Kereken 45 lapos paklival kezdtem el tehát tesztelni, lássuk pár szóban, melyik kártya miért is került be. A Deego ugye a színkorláton kívülről segít, méghozzá nem is kis mértékben. Nehezen megoldható, olcsón kijön és egy nagy kör alatt akár két maximum 2 manás lapot is átad az enyészetnek, amellett, hogy lényeiknek is védheti, erősítheti. A Hammurappi egy zanszilánkokért jövő counter, a második körös lényünk építésének és a maradék manának hála igencsak hamar kiférhet. De ha kell, lényként is bátran bevethető, egész jó méretei vannak, és repülésének hála egyből mehet az őrposztba is. A Xenó atka a legolcsóbb dobatásunk, ami a második körös lénnyel visszatermeli az árát, kiegészítő képességei pedig hasznosak, valamelyiket minden körben tudjuk majd alkalmazni, ha felesleges VP-k kínoznak minket. A vadász már más, alapesetben ugye ő is dobat, amennyiben azonban ellenfelünknek már üres a keze, leszedésként funkcionál, ráadásul aktívan is jön. Az üres kézzel pedig a középjátékban már nyugodtan számolhatunk ennyi dobatás mellett. Itt is van mindjárt két szakbarbár a témában, sem Szajonn, sem A tébolyodott nem nagyon ért ugyanis máshoz, mint az ellenfél lapjait még kijátszásuk előtt likvidálni – utóbbi jól együttműködhet Deego jelzőosztásával is. Raska és Chloe is főként a dobatás miatt került be, bár előbbi a rezisztens lényeket is jól kezeli, a leszedése mégiscsak az ellenfélen múlik. Drágább idézési költségük miatt belőlük nem akartam maximális darabszámút használni, csak úgy, mint a Tridarkunból, ami egy hasznos lapok visszavetet, ha ellenfelünk egyszer már megoldotta, ráadásul hatalmas méretekkel is rendelkezik a csatatéren, a rezisztencia már csak ráadás.

Kurtz esetében a biztonság a fő szempont, öt manából ugyanis mindig meg lesz az esélyünk, hogy egy aktív lényt hozzunk az asztalra, illetve a manát is raktározhatjuk benne, ha olyan ellenféllel kerülünk szembe. A szirén szintén a leszedős vonalat erősíti, a Kurtzot kivéve minden lényt laphátránnyal old meg, de semmizni is tud. A Csábos áldozat egy lényegében négy manás lap, ami ellop egy kártyát, egy másikat pedig leszed, de második képessége tartogatható, örök dilemmát okozva ellenfelünknek.

A butaság terjedése egyetlen varázslatként, próba jelleggel került be, tetszett, hogy a semmibe dobathatom a leginkább zavaró kártyát az ellenfelemtől. A szekerce a Kurtzhoz hasonló indíttatásból kapott helyet, bármikor előszedhető, könnyen kijátszható, és mivel a lényeimmel az őrposztból nyerek, a sebzésnövelése is igencsak hasznos. Alternatív felhasználásként felmerült, hogy a Zanzult gigász aktivizálhatom vele. Ha már a gigásznál járunk, az ő jelenlétét nem kell nagyon magyarázni. Leszed és gyakorlatilag semmizni is tud minden körben, ha Deego megkínálja pár életjelzővel, akkor a saját jelzői okozta haláltól, valamint ellenfelünktől is megvédhetjük. Végül, de nem utolsó sorban a három goblin: közülük kettő a counter-szekció motorja, és mindkettő csonttermelése hasznos némely goblin képességének, valamint a zanszilánkos lapoknak. A kutató pedig biztosít minket arról, hogy a már említett lapok mellett bele tudunk majd szólni az ellenfél körébe is, valamint az egyetlen gyógyulásunkat is ő jelenti.

A pakli a kezdeti stádiumban sok változáson nem nagyon ment át, apróbb szárnypróbálgatások voltak csupán a lapok cserélgetésében. Kipróbáltam 3 Agyfürkészést a deckbe, gondolva, hogy ugyanúgy, mint a Butaságnál, ha behúzom az elején, egyből kirakom és jól járok. Keresek egy Szajonnt vagy Antimágikus goblint, később pedig a második fő fázisban egy countert az ellenfél következő körére készülve. A tempója azonban hamar kitette a pakliból, tekintve, hogy ha behúztam, akkor a harmadik körre csak három manám volt, és mindig azt vettem észre, hogy szívesebben játszottam volna ki inkább a kezemből két lapot. Főleg úgy, hogy a keresést leszámítva is mindig volt dobatás nálam, így mind a funkciója, mind a belefektetett VP pazarlás volt. Ugyanezért kikerült A butaság terjedése is, helyére egy harmadik Raska szállt be.

A komoly változások akkor kezdődtek el, mikor Bonyi rávilágított a paklim egyik fő hiányosságára, miszerint kevés aktívan érkező lényem van, és a métereik sem az igaziak. Ekkor került képbe a Baka által dícsért Törpe hős, és az általa kereshető leghasznosabb lap, a Moa homokfutó, mellyel őt magát aktivizálhatom, ha pedig egyből a tárgyat húzom fel, a lényeimet erősíthetem vele, hiszen lényegében csak a xenók és a szirén nem tud KF-elni. Az általa adott életjelző miatt ezt a lapot a Deego helyére gondoltam, akivel szemben egyébként is voltak kétségeim. Ha első körben kijön, a második körös manából vagy ő dolgozik, de ekkor nem hozhatok lényt, vagy kijátszok valamit, ekkor viszont olyan, mintha nem is lenne képessége. A harmadik körben ugyanez a helyzet, így rövid töprengés után kiszorult a galetki, átadva helyét a Homokfutónak. A mellé megálmodott Törpe hős helye már kétségesebb volt, végül a két, szinte tökéletesen azonos felépítésű kártya (Szajonn és Tébolyodott) közül szórtam ki a szerintem gyengébb Tébolyodottat, aki a Deego kikerülésével ugye egy plusz előnyt, a visszatermelődő életjelzőt is elvesztette.

Aktív lénnyel tehát már jobban álltam, a kézből dobatós szekció viszont olyan szinten gyengült a deckemben, hogy ismét válaszút elé érkeztem. Vagy csak a legjobbakat tartom meg belőlük, és további ütőlénnyel szerelem fel a paklimat, vagy visszacsempészek néhányat a leszedések kárára. Végül a tesztelés tapasztalatai alapján úgy döntöttem, a leszedést sokkal hasznosabb irányvonalnak jelölöm ki, hiszen a dobatás a középjátékban semmire nem jó, hiszen addigra a hasznos kártyák már az asztalon vannak az ellenféltől, a felesleges kártyákat eldobatni pedig nem érdemes. Két Chloe helyett Ouitmlenek érkeztek, amik olcsóbbíthatóak a bent lévő zanszilánkokból – főleg ugye a szekercét használhatjuk erre, ami egy manáért kettőt olcsóbbít rajta. Tiszta haszon, és elő is kereshető. Ez a kártya aztán annyira bevált, hogy egy harmadikat is be akartam tenni, mind a leszedése, mind a láthatatlansága meggyőző volt, illetve a mágikus védelem is nehezen legyűrhetővé tette.

Az újabb drága lap bekerülése miatt egy szintén drága kártyát akartam kivenni, hogy a pakli tempója ne boruljon meg. A legfeleslegesebbnek pedig ezeket a szempontokat mérlegelve a Tridarkun tűnt. Három manás léte miatt a tempója sem volt ugye az igazi, ahhoz képest, hogy egyedül pusztán csak nagyot üt. Ha pedig már a visszavett lapot is használni akartam, csak a későbbi körök egyike jöhetett szóba, ki is vettem mind a két darabot. Így azonban még egy hely szabadon maradt, ezt az Törpe hősnek köszönhetően előkereshető Ryuku harci szekér vette birtokba, ami elsőre ugye leszed, és erősít, valamint a Csábos áldozathoz hasonlóan egy örökös fegyver az ellenfél körében, amivel számolnia kell a továbbiakban. Ezzel tehát ki is alakult a végleges lista, mely a változásoknak köszönhetően kissé átalakult, bár a pakli magja és a stratégia változatlanul adta magát:

3 Hammurappi Ősfortyanat, 3 Xenó atka, 3 Xenomorf vadász, 3 Őrült Szajonn, 3 Raska, 3 Ouitmlen, 1 Kurtz, 3 Wyscanzi szirén, 3 Csábos áldozat, 1 Ryuku harci szekér, 1 Vlagyimir szekercéje, 3 Moa homokfutó, 3 Antimágikus goblin, 3 Goblin kutató, 3 Solatopolka, 3 Törpe hős, 3 Zanzult gigász

A pakli remekül pörgött, a dobatás nem volt kevés, a sok leszedésnek hála minden asztalon felmerülő helyzetet kezelni tudott. Az új lapok remekül beváltak, a Törpe hős ha kijött, szinte egyedül megnyerte a meccset a körönkénti Homokfutókkal, később pedig a Harci szekérrel operálva. A nekron egyáltalán nem fáj a paklinak, még akkor sem, ha a szekerece, vagy a Kurtz áldozatául is esik. Az Ouitmlen kijátszási költsége sosem tűnt soknak, a harmadik körben, ha kellett simán kihoztam négy manáért és egy építőért. Cserébe azért, amit tud, egyáltalán nem volt nagy befektetés, és általában a meccs végéig fent is maradt. Deego egyáltalán nem hiányzott, valamint a Tridarkun visszavetetése sem volt létkérdés egyetlen helyzetben sem – kétség kívül hasznos, de az elején totálisan fölösleges kártya, ezt ugye sok lap nem mondhatja el magáról a pakliban.

A side építésénél kardinális kérdés volt megtalálni azt a három legveszélyesebb paklit, ami ellen underdog lehetek, és a kiegészítő pakliból kell feljavulnom a szintjükre. Előzetesen a 3 Bűvös erdővel játszó köd decket, a Csatamezős / Ősi rúnás kontrollt és a Bilincset vettem ide, és a tesztelések is azt mutatták, hogy minden más ellen jónak kell lennem. A Bűvős erdő ellen a gyűjtőből működő lapok zavartak a leginkább, a Ködmangó és a Molgan ellen kellett tehát valami pluszt hoznom a szirén mellé. Hiszen bár az Atka és a Zanzult gigász is semmiz, nem érik meg, hogy használhassam a képességüket, mert Molgan egyből visszavetetné őket. Erre a célra 3 Baghart terveztem, ami egy lényes Bilincs ellen is jól jöhet, ha side után én kezdek, és VP előnnyel vágok neki a partinak, illetve a gyűjtős változat ellen is hasznos a semmizés. Hasonló megfontolásból bekerült még 3 Mágiagyilkos is, ami drágíthatatlan voltának köszönhetően egy Molgannak sem feltétlenül adja meg magát, ha pedig hamar húzzuk be, akkor több még nem is lesz a gyűjtőben, szóval kezdhetünk is semmizgetni. Az anti-mágiája már csak ráadás, holmi Leanthil trükkök vagy Léleksajtolások nehogy közbeszóljanak, célozhatatlansága pedig arra jó, hogy csak a Bomtar trükkje és a Nagyobb életszívás lehessen jó ellene. Utolsó lapként egyetlen Árnyéktűz is bekerült, ami ősmágiája miatt jó tempóban férhet ki, és sem a Ködóriás izmai, sem a sárkány élete nem gyengíti hatékonyságát, lényegében ilyen helyzetekre teremtették ezt a lapot.

A ködös keresések remekül működnek Börtön ellen, így a keresés letiltása drága, és nem feltétlenül megérős opcióként merült csak fel erdővel szemben, nem úgy a Mezők és Rúnák ellen. 3 Xenó bilincsmester elsőként száll be ilyen paklik ellen, és hacsak nem kap egy lapcountert, valószínűleg végig ott is marad. Hasonló előnyöket termelhet a Grobox fluxustörő is, az első körtől ellenfelünk életét keseríti, miközben nekünk egy hízásra váró ölést jelenthet. Persze sebezhetőségük miatt inkább hátul fognak tanyázni, hogy csak leszedéssel lehessen megoldani őket, amit Homokfutóval és counterekkel odázhatunk el a játék során. A Káoszteknőc került be legkésőbb a side-ba három semmizés helyett, erre a szerepre ugyanis elég volt, ha beszállt Baghar és a Mágiagyilkos a már meglévők mellé. A teki képessége azonban permanens, ami mindig jó, egy ilyen korlátozott játékkörnyezetet teremtő koncepcióba, ennek az alternatív counternek pedig a méretei sem elhanyagolhatóak. Ha már counter, utolsó ide szánt lapként a Zilak-din főkancellárt említeném, aki a tárgy deckek ellen is hasznos lehet, kontrollok ellen pedig fő fegyverként tekinthetünk rá is, az anti-mágia miatt.

A gyűjtős Bilincs elleni semmizést már kitárgyaltuk, a lényes változat ellen azonban kellettek még extra megoldások, nehogy fölényben legyen leszedések terén. 3 Don Caloni ideális választásnak tűnt, hiszen aktívan is jön, nehezen megoldható, ő viszont minden fennakadás nélkül rendet tud tenni az őrposztban. 2 Óriás pöfeteg is helyet kapott még, a Szajonn és Xenó atka típusú lapok ugyanis a közelharcban már használhatatlanok, ez a kártya pedig pont ilyen helyzetekre született. Utolsó lapként egy Túlélők Földjét akartam betenni, hiszen ez az egyetlen gyenge pontja a paklinak, ami lényegében akármelyik szembejövő deck ellen felmerülhet, a helyszínkeresés. Alapból nem akartam játszani vele, hiszen óriási hasznot egyik sem termel az én koncepciómnak, de sideból az utolsó helyre adta magát. Végül Bonyi és Zsolt meggyőző tapasztalatai arra ösztönöztek, hogy az Álomvilággal töltsem ki az utolsó fennmaradt helyet a deckből, ami valóban remek kártya, tekintve, hogy úgyis az őrposztból akarok nyerni. A végső side tehát ez volt:

3 Baghar, 3 Mágiagyilkos, 1 Árnyéktűz, 3 Xenó bilincsmester, 3 Grobox fluxustörő, 3 Káoszteknőc, 3 Zilak-din főkancellár, 3 Don Caloni, 2 Óriás pöfeteg, 1 Álomvilág

Általában hat vagy kilenc lapot tudtam betenni side-ból, amire előzetesen számítottam is, így terv kellett előre, hogy mik is lesznek azok, amik kijönnek majd ilyenkor. Szinte minden meccsen 2 Ouitmlen, 2 Zanzult gigász és 2 Raska jött ki, valamint ha kellett, akkor 3 olcsóbb lapból is 1-1. Ezek általában a Xenó vadász, a Szirén és a Törpe hős voltak. Utólag a fent levezetettekből okulva azt mondanám, hogy a Zilak-din teljesen felesleges volt, hiszen ahogy sejtettem is, nem tudtam annyi lapot kivenni Csatamező ellen a paklimból, hogy neki is jutott volna hely. A másik három kártyát pedig hasznosabbnak éreztem, így a megürült kilenc helyre ők mentek be.

Összességében azt mondhatom, hogy bár korlátozott játékkörnyezetben bizonyított az utóbbi hónapokban, a Börtön a kevés lapos kezdés, és a húzás letiltása miatt az egyik legerősebb koncepció jelenleg a játékban, egyedül a Bűvös erdős köd pakli az, amelyik túlerőben van vele szemben. Remélem hasznosnak találtátok a pakli építésének kivesézését – végezetül néhány lap a teljesség igénye nélkül, ami a már említetteken túl elméletben felmerült még a paklival, vagy a side-al kapcsolatban: Talbot kínja, Ker-kalak tanácsnok, Kifordított varázsdoboz, Szerelemsárkány, Nagyobb átokpiramis, Smack a tisztogató, Molekulabitorló, Kronobogár.

Bíró Tamás

Hírdetés