András Bence az újabb nagy visszatérő

Hat év után nyert ismét versenyt az egykori tesztelő.

Eseménydús életéről, HKK-val kapcsolatos múltjáról, és jövőbeni terveiről beszélgettünk a legutóbbi Blogos verseny győztesével, András Bencével.

HKK Blog: Szia Bence, sokadik ízben is gratulálok az elért eredményhez, bevállalós győzelmet arattál! De mielőtt belemélyednénk a részletekbe, mutatkozz be kérlek olvasóinknak!

DSC07432András Bence: Sziasztok, először is köszönöm a gratulációk özönét! Na jó, csak viccelek, igazából nincs annyi rajongóm. András Bence álnéven működök jelenleg, a blackjack évében járok, többek között ezért nyertem a versenyt is. Egy éve a barátnőm társaságában áttettük székhelyünket Zugló egy csendes környékére, hogy közelebb legyünk a főiskolához, ahova már nem járok *ehehehe*. Nem mellesleg tavaly július óta két állásban dolgozgatok egyszerre, ezért nem sok időm van tesztelni a deckjeimet (meg amúgy is, az csak a gyengék és gyávák fegyvere). Ezért leginkább a versenyeredmények alapján választok magamnak megfelelő  és tetsző paklit, na meg persze a RUTIN, az édes RUTIN, ami igencsak megkopott a kihagyott évek során.

Na de lássuk a kezdeteket. A játékkal való megismerkedésem igen kacifántos, mindenféle illegális és törvénybeütköző dolgok szövődménye, EZÉRT ezt egy következő interjú alkalmával fogom elmesélni (mert bizony lesz  ilyen). A lényeg, hogy 12 éves voltam, amikor az első kártyacsomagjaimat vettem vagy vették nekem (ez  lényegtelen) – 2004 nyarán járunk, a Múltidéző megjelenése után. Az első Múltidézőmből sikerült is bontani egy Árnyéksárkányt. Aki játszott akkoriban, az tudja, mekkora hatalom volt egy ilyen példány – természetesen, ahogy ez lenni szokott az első cserélések során „eltűnt” a mappámból. 😦

Először főleg csomagokból építettem a gyűjteményemet a cserék mellett persze, később inkább laponként vásároltam fel a Dungeon készleteit. Igen sokáig tartott, mire elmerészkedtem egy versenyre, 2005 őszén volt egyszínű verseny a már említett kártyaboltban, ahol egy igen „kreatív” blokkolós deckkel indultam (ez a nem sokkal korábban megjelent Rhatt fénykora miatt igen erősnek számított), ha jól emlékszem egy igen veretes 5/2-t sikerült is bezsebelnem. Az eredmény ellenére rákaptam a versenyzés ízére, és onnantól már nem volt megállás. Először csak a Dungeonös versenyeken indultam (sokat köszönhetek a klubnak, és főleg Krisztiánnak, akinek hathatós segítségével később bekerültem a tesztelői csapatba is), és nagy meglepetésemre a negyedik versenyemen sikerült elcsípnem egy 2. helyet, aztán még egy-egy versenygyőzelem, és elindult a szekér – úgy éreztem, lehet itt keresnivalóm. Ide egy “ókikkel ismerkedtem meg, kik voltak azok akikkel eljárogattunk „erre-arra” típusú rész jönne de ezt is elhalasztom arra a bizonyos következő interjúra.

Itt egy kicsit ugrunk az időben és elérkezünk 2007 nyarához, amikor is HKK-s pályafutásom következő szintjére léptem, azaz elindult a Misztikus erők tesztelése, immáron velem együtt. Megmondom őszintén ez a legjobb dolog, ami egy mesekártyással történhet, elképesztően sokat tanultam a játékról, és a játéktudásom is szignifikánsan emelkedett. Megemlítem, mert megtehetem, hogy az első tesztversenyemet meg is nyertem, mégpedig a jó öreg Thu’zad apó vezérelte deck első változatával, dagadt a mellem a büszkeségtől, ez a győzelem nekem nagyon sokat jelentett.  Az elkövetkező 4 kiegészítő tesztelésében vettem részt, amik nem lettek olyan kiemelkedően jók, mint például a – szerintem eddigi legjobb – Legendák Völgye vagy a Zanszilánkok, akkoriban inkább arra törekedtünk, hogy ne legyenek túl erős lapok, inkább egy azonos erőszintet hozzon a többségük.  2008 tavaszán elérkeztem a mélyponthoz, azaz eladtam gyűjteményem nagy részét. Még az Elözönlés kiegészítő tesztelését befejeztem, de akkoriban úgy éreztem, már nem sok van hátra a játéknak (szerencsére tévedtem), ezért más vizekre eveztem.

HKK Blog: Nagy örömünkre igen népes azok tábora, akik hozzád hasonlóan újrakezdték mostanában a HKK-t. Miért hagytad anno abba a játékot, és mi volt az, ami visszarántott kis közösségünkbe?

András Bence:  A legfőbb oka talán az volt, hogy egy angyal hullott le az égből és pont rám esett, 16 voltam ekkor, ugye egészséges érdeklődés meg miegymás . A másik, hogy már nem találtam meg a számításaimat a játékban – bár sok komoly eredményt nem tudok felmutatni, valahogy mégis elfogyott a motiváció. Teljesen azért nem tűntem el, voltak az évek során rápróbálások, de nem volt elég egy igazi „comeback-re”. Ennek a blognak és elődjeinek mérhetetlen szerepe van/volt abban, hogy ismét itt vagyok, találkozhattok velem élőben, a szerencsésebbek és kiváltságosak még AKÁR kezet is rázhatnak velem néhanapján. 🙂

Egyszerűen úgy tudnám megfogalmazni, hogy hiányzott a kihívás, illetve a győzelem, mások elpusztításának nektárhoz hasonló íze. Az első versenyem óta már magába szippantott a dolog, azóta szerintem versenyen és tesztelésen kívül nem is játszottam le egyetlen partit sem, csak úgy a móka kedvéért. Megmondom őszintén, amikor néha-néha lenéztem egy versenyre, szomorúan tapasztaltam, hogy igen kevés ember maradt a régi (értsd 2006-07-08-as) időkből, ezért is volt számomra igen kellemes meglepetés, amikor a márciusi draftra eljött pár kedves régi ismerős is, mint például Kőrös Gábor, a Csernus fivérek, Baross Feri, Panyik Zoli, Báder Matyi, ÖVTÁSKA Laci.

HKK Blog: Az idén is megfordultál már egy pár versenyen, én magam például kétszer is meccseltem veled. Milyennek látod a mostani játékoskörnyezetet a régi időkhöz viszonyítva?

András Bence:  Két részre bontanám a válaszom, a játékosok alapbázisára, illetve a népszerű paklikra, hisze ezek együtt teszik ki a környezetet, mint fogalmat, ha nem gond.

HKK Blog: Csak nyugodtan!

DSC07247András Bence: Tehát akkor először is a játékoskörnyezet (aka játékos bázis). Mint mondtam, számomra nagyon meglepő volt, hogy szinte csak pár embert ismertem a mostani versenyjátékosok közül. Egyik szemem sír a másik pedig nevet ebben a tekintetben, mert ez azt jelenti, hogy a játék még mindig képes bevonzani új arcokat, viszont nehezen tudja őket az asztaloknál tartani, ami nem jó – ez persze inkább az amatőr játékosokra vonatkozik, mintsem a profikra. A másik dolog pedig a top versenyjátékosok leforgácsolódása. Előre szólok, senkit sem akarok megbántani vagy ilyesmi, és lehet, hogy sokaknak más a véleménye (már ha olvassa még valaki ezeket a sorokat, hahó van itt valaki?!), de ma már nincs meg az a „be vagyok szarva” feeling. Ergo bárki ellen szívesen leülök játszani, nem érzem azt, hogy egy kicsivel is rosszabb esélyekkel indulnék (kivéve Bartus KÖD G szigorúan köd-erdő deckje, ellene még egyszer sem álltam fel nyertesként).

A másik elem (aka metagém, hogy igazán divatos legyek) : már sokan elmondták, de én is elmondom, hogy ilyen változatos még SOSEM volt a játék, könnyűszerrel fel lehetne sorolni legalább 7-8 olyan decket, ami odaérhet az áhított első helyre. 2005-2006 környékén volt a MANAFONÁL deck (máig az egyik kedvenc paklim, sokat pörgettem, bár inkább a Mindentudós változatot), a BÖRTÖN, a MENTOR és a többi nem éppen effektív pakli (note: volt még persze a BOSZKIR, meg a FAN GOR, de az egyik a korlátozások, a másik pedig a szimpla kikopás miatt eltűnt). Ami még igen nagyot változott, az az, hogy nagyon változatosak a versenyek szabályok szempontjából, többet kell gondolkodni a pakli összerakásánál, nem elég a jól bevált „hagyi” decket elvinni még egy körre, mint egy jól bevált … kocsit.

HKK Blog: Van-e kedvenc formátumod a HKK világából?

András Bence:  Kedvenc formátumként én is (mint PROFIK nagy része) a draftot jelölöm meg, többek között azért, mert itt jön ki igazán a pakliépítés íze-java, ha valaki belekontárkodik az áhított koncepcióba, milyen gyorsan tudsz reagálni és váltani, kitalálni egy teljesen új dolgot, ilyesmi. Sajnos amíg én komolyan játszottam, addig csak a Nemzeti harmadik napján volt ilyesfajta megmérettetés, de örömmel látom, hogy most már év közben is rendeznek belőle párat. A másik régi nagy kedvenc a mára teljesen kihalt Tiltott mágia, ahol az igazán csibész lapok tiltva vannak, és szinte csak a zamatmentes lapokból lehetett csemegézni (általában ez a formátum a „ki találja meg mi maradt le a listáról” című történet volt). Az all-time kedvenc pedig a Hagyományos környezet, ahol a legbikább deckek mérhetik össze tudásukat, vagy itt szól a legnagyobbat egy újonnan felfedezett kombó. Például Magyar Attila A fémek mestere + Bo’adhun varázsital őskombinációja, ami nyert neki egy HSZ-t, és a varázsital pedig mehetett a levesbe.

HKK Blog: Hétvége óta az egylapos is a favoritok közé tartozhat, hiszen sikerült veretlenül az élen végezni. Honnan jött a merész húzás, hogy Rúnával indulj?

osi_runaAndrás Bence: Megmondom őszintén, amióta világ a világ én egylaposon mindig Rúnával indultam és általában jó választásnak bizonyult. Tekintve, hogy mindenből csak egyet lehet használni, könnyen előfordulhatnak nagyon szélsőséges húzások is, amik korlátozó szabálylap mellett könnyen a végünket jelenthetik. Egyébként is nagyon divatosak mostanában a szablapos paklik, nem mellesleg a Fehérvári versenyt is egy Lassan járj! – Kyorg nyerte, ezért úgy éreztem, jobb leszek a Rúnával, mint a megszokott Terrgath bácsival.

HKK Blog: Volt más esélyes paklid is a versenyre? Írtad, hogy nem szoktál sokat tesztelni egy-egy megmérettetés előtt, de azért valamilyen stratégiád biztosan van!

András Bence: A kérdés első felére válaszolva, nem volt más alternatíva, nem is szokott lenni. Ez a stratégiám is egyben. 🙂 Ez a deck a verseny hetén, szerdán készült, ebéd közben bepötyörésztem a lapokat, amikkel játszani akartam (a színeket már megálmodtam ekkorra) egy Word fájlba, majd pár lapot kidobáltam, mert 50 fölé szökött a lapszám. Ezután realizáltam, hogy a lapok nagy része nincs meg (lál), ezért egy könyörgő levél kíséretében átlőttem a listát BonyiG-nek, aki megnyugtatott, hogy vannak olyan lapjai, amik nekem kellenek. Ekkor már tudtam, hogy lesz mivel elindulni, így többet ezzel nem is foglalkoztam! Most lehet nagyképűen fog hangzani, de az első pár jó helyezés után már szinte SOSE teszteltem a paklijaimat, a tudásra bíztam a dolgot (így visszanézve lehet, hogy ennek van köze a komolyabb eredmények elmaradásához 🙂 ), így ezzel se játszottam egy meccset sem a verseny előtt (időm se lett volna rá), még csak a lámpa ellen sem. Abban szinte biztos voltam, hogy az Edra és a Terrgath kiszed, mint szülész a csecsemőt (Edra ellen szerencsére nem játszottam).

HKK Blog: Felkapott téma a közelgő ultraritka megjelenése előtt a side kérdése, te mik ellen készültél főleg?

András Bence: Ejj, ilyen kérdésekre nem én vagyok a megfelelő alany, tekintve, hogy a versenyre érkezve még elképzelésem sem volt a side-ot illetően. Örültem, hogy el tudok indulni. 🙂 Na de komolyra véve a dolgot, igyekeztem főleg lényes paklik elleni lapokat szerezni (erre is írtam egy listát, de ezt már Bonyi nem hozta el, sebaj), úgy éreztem, azok ellen kelhet még egy kis plusz a spell counterek helyett. Illetve pár lapot tettem be hasonló kontrollok ellen is, bár ezek ellen volt a legnehezebb kivenni is lapokat. Úgy érzem, a side-om nagy része nem volt jó semmire, de ott már örültem, hogy megvan a 25 lap. 🙂

HKK Blog: Az előzmények után, meséld el kérlek a lejátszott hat forduló izgalmait!

András Bence:  Sajnálatos módon a rövidtávú memóriám nem az igazi (biztos a sok gyümölcslé ártott meg *ehem*), de azért igyekszem feleleveníteni a dolgok lefolyását.

lassan_jarj1. forduló: Bartus G és az ő Lassan járj! – Átkozott követős (6/2 ) deckje ellen küzdöttem, bár inkább ő volt az, aki rosszul érezte magát. 3 lapos kezdés Lassan járj! nélkül nem az igazi, de ezt ő is érezte. Ennek ellenére az első menetet hozta, köszönhetően annak, hogy én dalolászás után a kör végi 4 lapomra nem húztam semmi instantot. A másik kettőben annak rendje és módja szerint ki lett szedve. 2:1

2. forduló: Baka G hasonló 6/2-es stóca állt volna az utamba, de itt, ha lehet még jobban húztam, mint Barti ellen. Erős ereje, Dalnok, Akmal, általában ez volt a sorrend. Sok lapját nem láttam. 3:0

3. forduló: Makó Gergely Terrgath-ja jött szembe, itt azért elbizonytalanodtam egy csöppet, nem nekem állt a zászló. Az első menetet annak rendje és módja szerint kezdte is, és hamar erőforrásfölénybe is került, ki lettem szedve. Izgalmassá vált a helyzet, side után hoznom kellett 2-t. Beficcent a jó öreg A sors fintora, és olyan volt, hogy nagyon. A második menetben létrejött! Egy Kétszer kettő az én oldalamon, ami letépett egy Bűvös forrást meg egy valamit (már nem emlékszem, talán Zilak) és semmizett két víziót! Innen már „én uraltam a menetet”, 1-1. Következett a harmadik játszma, amit ha minden igaz, ő kezdett. Miután sikerült Sors fintoroznom az Unaloműzőjét, már nem volt megállás, és egy kör alatt kiszedtem. Hozzá tartozik a történethez, hogy itt (is) csalinkáztam egy pöppet (szerencsére nem befolyásolta a meccs kimenetelét), történt ugyanis, hogy miután ütöttem a harci niggerként funkcionáló Manaevő féreggel és a Trok Rakonnal, megpillantottam a kezemben lévő Ősi legendákat, ráeszméltem, hogy nyerhetek a körben, csupán ki kell lőnöm a 4 izmos férgemet és keresve egy Vér dalt már enyém is a diadal. Így is lett, csupán azt felejtettük el, hogy a Troki még mindig ott volt az asztalon. :S A kör végi 8 lappal valószínűleg nyertem volna amúgy is. 2:1

4. forduló: Szentkereszti Gábor ellen, aki Leah követős roham deckkel játszott. Ez volt az a pont, amikor éreztem, hogy ez a verseny már nem lesz meg, nem sok esélyt adtam magamnak (egy kicsit talán kondenzcsíkos is lett az alsóm). Az első meccsen kezdett, a 2. körömben (igen, az még volt) bedobtam. Beugrottak side-ból a lények elleni lapok és a gyógyulások. Kezdtem, lőttem a követőjét és passzoltam. Az első lapját megfogtam, a 2. körömben pedig megtoltam egy Halvány reménysugarat – a kör végi 2 lap és a 12 ÉP elégnek bizonyult. A harmadik játszmát is ő kezdte (ha jól emlékszem, de lehet, hogy nem), én húztam egy Az erős gyengéjét, illetve egy Exterminálást, így ki tudtam szedni az első két körét, ami igen sokat segített a későbbiekben. Érdekességek a meccsekből: kint volt neki egy Yeti remetéje, ami mellett meglepetésemre lecounterelt egy Árnylélek befogásával! 5 manáért jövő Sztatikus gólemet Hatalom torzított, csak azért, hogy ne haljon meg a körben! Illetve az utolsó meccsen itt is előjött a Trok Rakon + Ősi legendák őskombó, ami ismét adott körbeni győzelmet eredményezett.  2:1

trok_rakon5. forduló: SIZO ellen, akinek Semleges csatamezőre épített paklija szinte ugyanaz volt, mint az enyém, csak nyilván ducibb egy kicsit. Kivettem a 7 általam legzavaróbbnak vélt lapot (sajnos a körmegszakításoknak már nem maradt hely) és kezdődhetett a mérkőzés. Az első menetben sikerült egy második körös pörgést produkálnia az én jóindulatomból, tekintve, hogy nem Cselvetettem, miután kijátszott egy 1 manás Vérkeszeget – gondoltam mi baj lehet, feláldozza valami gagyinak, oszt’ annyi. Nem ez lett, elkezdett dalolászni (nem volt counterem), megtolt egy Vésztartalékot is, így a kör végi 4 lapjával már itt olyan fölényben volt, amit nem tudtam ledolgozni. A második meccsen én kezdtem egy veretes passzal, ő első körös Csuszpittal keresett egy Az erős erejét, gondoltam azért tette, mert nem volt counter a kezében. Tévedtem, volt még három is az első pár körben. Gyorsan kialakított egy 3-as őrposztot, és leütögetett pár hp-ig, de úgy alakult, hogy a Dalnokomra már nem volt nála megoldás. Gyorsan elkezdtem pörgetni a decket, és a kör végére sikerült is nyernem (itt SIZO hibázott szerintem egy nagyot, tekintve, hogy az utolsó körében húzott egy Manakorongot, amit ki is rakott, és termelt vele manát – meg is kapta az IP-t). A harmadik menetben is ő kezdett, de sikerült megnyernem a síkcsatát, így egy csöcs sík ellen kellett volna nyernie, ami nem sikerült. Lejárt az idő, én nyerhettem volna az utolsó körömben, de nem mertem kockáztatni, inkább tartogattam a manám álmozásra – jó volt a döntetlen. Gonosz módon én nem engedtem neki, hogy Csuszpittal keressen a saját Trokija mellett, ellenben én az utolsó utáni körömben rezzenéstelen arccal pattintottam ki az Ősi legendákat az asztalra, és bár lent volt a Trokija az asztalon, ráparázott, és inkább Majd legközelebbet mondott rá. 🙂 1,5:1,5

6. forduló: dr. Kódnév ellen, aki a Lassan járj! – Kyorg kombinációt választotta a versenyre. Alapvetően jobbnak éreztem magam a Rúna miatt, és bár voltak hokik, viszonylag könnyen (szerintem) hoztam az első játszmát, bár itt is hibáztam, mert egy Kifejlett xenó után nem raktam le a Manaevő férgemet újra, és kaptam is az arcomba előbb egy Hendiala pillantását, majd a körében egy Ewgbert, a mágust is. A második meccs igen gyorsra sikeredett, történt ugyanis, hogy én kezdtem egy második körös Bátor manóval, amit ő szeretett volna Esszenciakapcsolni, de erre volt egy Az erős erejém. Ütött a manó, belőttem a követőjét!  Volt nálam egy Solisar aurája, így nagy nyomást nem éreztem, húztam kör végén 2 lapot a manóra és passz. Most tessék figyelni, ő kijátszott egy Vérfarkas felderítőt, amit egyrészt nem éreztem fenyegetésnek, másrészt feltámad, ezért nem raktam bele a Solisart, na de itt jött a barbatrükk, mert volt egy Szörnybűvölése is, amit meg nem LEHET Solisarozni, más counterem vagy leszedésem pedig nem volt. Így pont ütött 6-ot és csomagolhattam. A harmadik menetet is ő kezdte a dobás értelmében, de nem húztam rosszul, mert a kezemben volt 20 seb (sztat gólem + vérdal), csupán a manát kellett volna rá tartalékolni, de erre a problémámra egy Hendiala hathatós választ, adott és mivel ismét csak egy Solisarom volt (de szeretem ezt a lapot), ezért a manám eltűnt, az őrposztja meg elkezdett hízni. A lényeg a lényeg, a kör végi pár lapjából nem húzott, csak lényeket, így Dalnok papa ismét megmutathatta, mit is tud valójában. 2:1

Ezek voltak tehát a fordulók, összegzésképp még annyit, hogy teszteletlen deckkel, úgy, hogy a lapok egy részével most játszottam először, rengeteg hibával és egy kis csalinkázással (ami egyébként nem kenyerem, de azért fordult már elő) sikerült nyernem, ami szerintem mutatja, hogy mekkora tuti is volt a pakli magában (persze most ezt mondom).

HKK Blog: Mik a tervek a jövőre nézve, mennyire komolyan izzítod fel a HKK iránti tüzet? Cél a Nemzeti Bajnoki cím?

a_bajnok_manifesztaciojaAndrás Bence:  A terv az, hogy igyekszem minden budapesti versenyen elindulni, és lehetőleg olyan címeket szerezni, amiket eddig nem sikerült (HSZ győzelem, nemzeti top 4). Ezeket a célokat nevezhetjük komolynak is, úgyhogy lehet remegni, amikor megláttok versenyre jövet (hehe). Én nem azokat a játékosokat tartom igazán nagyra, akik megnyertek egy Nemzetit, hanem inkább azokat, akik huzamosabb ideig tudnak jó (top 5 mondjuk) eredményeket elérni, ezért bár nyílván nem lenne rossz, de nem a Nemzeti Bajnoki cím az első nálam.

HKK Blog: Köszönjük az interjút, további szép sikereket és minden jót kívánunk!

András Bence: Köszönöm a lehetőséget, találkozunk a legközelebbi versenyen! Hajrá Barca!

Bíró Tamás

6 thoughts on “András Bence az újabb nagy visszatérő

  1. Hihetetlen hogy le tudtatok x-elni az ötödik fordulóban 🙂 az egyetlen eredmény ami nekem nem volt jó 😀 Grat!

  2. Call me simply Mr. Arany Bari! 🙂
    Grat Bence, jó hogy újra tolod! Hiányoztak a bugyirózsaszín tokok! 😛
    Aztán óvatosan azzal az Axe-al. 😉

ÉN IS HOZZÁSZÓLOK!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.