Vendégcikk – Reagálok, de mire?

Vitaindító gondolatok a HKK egyik alapeleméről

A HKK a maga bonyolult és komplex szabályrendszerével szerintem egyedülálló játék – nem csak itthon, és nem csak a fantasy-játékok között, de talán úgy általában a világon. Hogy ez miért van így, arról nyilván hosszasan lehetne vitázni, de most nem ezért írok.

foldanya_erejeA játék egyik legösszetettebb és legproblémásabb eleme a reakciók kérdésköre. Sokszor volt már próbálkozás rendbetenni ezt a szektort, de eddig még – nekem legalábbis úgy tűnik – egyszer sem sikerült. Játéktörténelmi pillanathoz érkeztünk, nem csak e tekintetben, de sok más kérdésben is, mert most lehetőség nyílik egyrészt egyszer és mindenkorra rendezni a problémás részeket, de egyben széles körű konszenzust is lehet nyitni az egyes kérdésekről.

A játék jelenleg az interakció felé tolódik. Amelyik pakli nem tud beleszólni az ellenfél körébe, versenyen nem fog számottevő eredményt elérni, még akkor sem, ha valamilyen módon igyekszik az ellenfél játékát minimalizálni.

A játék tíz évvel ezelőtti állapotához képest ma nagyságrenddel több az azonnali reakció, és az ezekkel egy tekintet alá eső különféle reakció képesség. Már ott tartunk, hogy szinte minden laptípusban lehet találni beléoltott reakciót, vagy reakció képességet. Elszaporodtak tehát, de nem csak a laptípusok közti előfordulásuk, hanem az alkalmazási technikájuk is igen változatossá vált. Ma már szinte bármire lehet reagálni. Reagálhatunk forrásra (Deahed, az ötödik), laphúzásra/keresésre (Xenó kismester), sebzésre (Tükörpajzs), és sok minden egyéb másra – hadd ne soroljam fel az összes lehetőséget.

homalyurAz esszé apropóját a napokban felmerült kérdés szolgáltatta. Miszerint: „reagálhatok-e a Homályúr képességével arra, ha ellenfelem a fő fázisában megszünteti a Homályuramat?”

Első sungra is minimum megosztott a HKK-s társadalom az adható válaszok vonatkozásában. Rendet kéne tenni tehát ebben a kérdésben, és egyértelműsíteni végre, hogy mire lehet, és mire nem lehet reagálni.

A jelenlegi szabálykönyv szerint: „Az azonnali varázslatokon belül vannak ún. azonnali reakciók. Ha valaki kijátszik egy lapot vagy hatást, a játékosoknak lehetősége van erre azonnali reakciókkal reagálni. Az azonnali reakciók általában megakadályozzák egy lap létrejöttét, ritkább esetben módosítják a hatását. Ha kijátszik valaki egy lapot, mindig meg kell várni, hogy valaki akar-e rá reagálni. A reakciók sorrendben visszafelé jönnek létre.”

A „valaki kijátszik egy lapot” eredeti szöveget a játék készítője valamikor az eltelt 18 évben kiegészítette a „vagy hatást” szövegrésszel, és ezzel parttalanná terjesztette a lereagálható dolgok körét (arról nem beszélve, hogy a hatást nem lehet „kijátszani”, de ez most részletkérdés).

A „hatás” fogalom per pillanat olyannyira zavaros, hogy ebbe ne is menjünk bele (csak majd egy későbbi alkalommal), ma inkább vitára bocsátom a HKK Kódex szerinti vonatkozó megfogalmazást.

(Megjegyzem, a szabálykönyvben csupán ez az egyetlen bekezdés található az azonnali reakciókról, de az elmúlt 18 év alatt több oldalnyi szabály-kiegészítés, szabálymagyarázat jelent meg, és akkor még nem is vettük figyelembe azokat a reakció lapokat, amelyekkel rengeteg probléma volt, és amelyekkel számtalanszor foglalkozott a kérdezz-felelek rovat. Majd legközelebb, Zilak-din főkancellár stb.)

4.5.11. Reakció cselekvések

4.5.11.0. Azokat az azonnali cselekvéseket, amelyekkel a játékosok cselekvéseire lehet reagálni, reakció cselekvésnek vagy röviden reakciónak nevezzük.

4.5.11.1. A reakciók közös jellemzője, hogy hatásuk mindig előbb jön létre, mint annak a cselekvésnek a hatása, amire velük reagáltak.

4.5.11.2. Azok a képességek és hátrányok, amelyek megakadályoznak valamit, mindig reakciónak számítanak.

4.5.11.3. Egy cselekvésre bármennyi reakció használható.

4.5.11.4. A játékosok felváltva használhatnak reakciókat.

4.5.11.5. Ha egy játékos nem kíván semmilyen reakciót használni, ez nem akadálya annak, hogy más játékos egymást követően egynél több reakciót is használhasson.

4.5.11.6. A cselekvést, és a vele összefüggésben használt valamennyi reakciót együttesen reakció sornak nevezzük.

4.5.11.7. Az egyazon reakció sorban szereplő valamennyi cselekvés hatását kiértékelni csak azután lehet, miután az adott reakció sorban lévő cselekvések egyikére sem kíván már senki további reakciót használni. Ezután a reakció sorban szereplő cselekvések hatását időrendi sorrendben visszafelé haladva kell kiértékelni, kezdve a legutolsó reakció cselekvéssel.

4.5.11.8. Azok a reakciók, amikkel lapkijátszásra lehet reagálni, csakis kézből kijátszott lapokra használhatók.

4.5.11.9. Ha egy lap szövegében a „Reakció:” megfogalmazás szerepel, ezen azt kell érteni, hogy ezt az aktiválást kívánó képességet reakcióként is lehet használni.

4.5.11.10. Automatikus reakciónak nevezzük, ha egy képesség vagy hátrány egy bizonyos cselekvés hatására automatikusan működésbe lép.

****

Ez eddig, gondolom, nem gáz, de nyilván maradt néhány kérdőjel. Például: mi az a reakció?

4.3.1. Reakció altípus

4.3.1.1. Az (azonnali) reakció altípusú azonnali varázslatok kijátszási feltétele, hogy csak cselekvésre reagálva lehet őket kijátszani.

4.3.1.2. A reakció altípusú lapok kijátszása reakció cselekvésnek számít. Hogy pontosan milyen cselekvésre lehet reagálni az adott reakció lappal, az a lap szövegezéséből derül ki.

***

Zsír. Mi a rák az az azonnali cselekvés? És egyáltalán mi az a cselekvés?

2.2.22. Cselekvés

zilakdin_fokancellar2.2.22.1. Cselekvésnek nevezzük, ha egy játékos a saját döntése alapján lapot játszik ki a kezéből vagy aktiválást kívánó képességet használ. Cselekvésnek számít az is, ha a játékos saját döntése alapján valamilyen hátrányt aktivál.

2.2.22.2. Azonnali cselekvésnek nevezzük, ha valaki azonnali varázslatot játszik ki, vagy azzal egy tekintet alá eső aktiválást kívánó képességet használ.

2.2.22.3. A játékosok felváltva cselekedhetnek. Ez alól a szabály alól csak a reakció cselekvések és az ún. „életmentő” cselekvések jelentenek kivételt.

2.2.22.4. A cselekvés jogáról a játékos lemondhat.

2.2.22.5. Egy cselekvés akkor fejeződik be, amikor annak valamennyi közvetlen és közvetett hatása lezajlott.

2.2.22.6. A cselekvés valamennyi következményét együttesen kapcsolódó hatásoknak nevezzük.

2.2.22.7. Az automatikusan bekövetkező hatások nem minősülnek önálló cselekvésnek. Ahol azonban az alapszabályok cselekvést említenek, ott ezen a kifejezésen általában érteni kell az automatikusan bekövetkező hatásokat is.

Na, és akkor elérkeztünk a vitaindító kérdéshez: reagálunk, de mire? Ha ugyanis a reakció lapok, és képességek jelenlegi igen széles repertoárját tekintjük, akkor azt látjuk, hogy szinte mindenre lehet reagálni velük. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk az alkotó eredeti szándékát is, miszerint csakis a kézből kijátszott lapokra lehessen reagálni.

Ez a mondat, miszerint: „csak a kézből kijátszott lapokra lehet reagálni”, kétféleképp is értelmezhető:

  1. A nem kézből kijátszott lapokra nem lehet reagálni.
  2. Semmi másra nem lehet reagálni, csakis a kézből kijátszott lapokra.

solatopolkaJó lenne rendbe tenni ezt a kérdést, mert egyik állítás sem helyes. A leendő szabályozás szakítani fog a „lapkijátszással”, mint alapfogalommal, ugyanis millió és egy féleképp lehet már lapot játékba hozni. Ha ezek közt megpróbálunk különbséget tenni, és így rendet rakni, akkor minél jobban szorítjuk a markunkat, annál több minden folyik ki az ujjaink közül. Elég csak a „lapkijátszás, ami nem számít kijátszásnak” – kezdetű anomáliára gondolnunk.

A leendő szabályozás a cselekvéssel, mint eddig is használt, csak épp definiálni elfelejtett fogalommal operál. Tehát reagálni – a tervezet szerint – az önálló cselekvésekre lehet majd. A kapcsolódó hatásokkal játékba hozott lapok kijátszása nem önálló cselekvés, ezért szóba se jön, hogy reagálni lehessen rájuk. Ezzel a szabályozással egyértelműsíteni lehet, hogy mire lehet, és mire nem lehet reagálni.

Természetesen továbbra is maradnak olyan lapok, amelyekkel nem önálló cselekvésekre lehet reagálni, mivel konkrétan ez szerepel a lapon. Mondok pár példát: Haláltánc, Hullarablás – gyűjtőbe kerülésre reagál; Xenó kismester – húzásra, keresésre reagál… stb. Ezeket továbbra is rendhagyó, eltérően működő lapokként, ha úgy tetszik, kivételekként szükséges kezelni.

Várom a konstruktív véleményeket.
(A következő vitaindító gondolatmenet a „hatás – forrás – hatni valamire” probléma-szentháromság fogalomcsokor köré fog épülni. Persze, csak ha igény lesz rá…)

Jancsár János

9 thoughts on “Vendégcikk – Reagálok, de mire?

  1. Egyet értek, szerintem is érdemes bővíteni a lapkijátszás fogalmát. Meglepődnék, ha ezzel problémája lenne a Beholdernek, a játék túl összetett lett ahhoz, hogy ez a definíció megmaradjon.

    Azzal viszont már nem értek egyet, hogy csak önálló cselekvésekre lehessen reagálni, és a kapcsolódó hatásokra ne. A reakció varázslatok következő generációjának logikusan azt a koncepciót tartottam mindig is, hogy az asztalon maradó lap kijátszás utáni képességének megreagálását, a tömeges token termelést vagy tömeges visszahozatalt (pl Ördögi mentor) is képesek legyenek lapokra kiválasztottan megakadályozni (ne csak tömegesen, mint Az erős gyengéje).
    Pl születhetnének olyan reakciók varázslatok, amik bármilyen játékba hozatalt akadályoznának meg, beleértve például a Raia követőjének az angyal termelését is. Ha jól értelmezem ezt a definíciót, akkor ilyen lapok már nem lesznek értelmezhetőek a későbbiekben, pedig a játék pont olyan irányba terelődik, ahol erre a képességre egyre nagyobb szükség lenne.
    Remélem ezt a részt átgondolod.

  2. A kapcsolódó hatások nem önálló cselekvések.
    Ezt nagyon szigorúan le kell szögezni, mert ha ez nem így lenne, akkor az egymáshoz kapcsolódó hatások nagyon könnyen végtelen láncolatot alkothatnak, aminek minden egy láncszemét minden alkalommal vizsgálni kellene. Ez nem vezet sem a játékszabályok egyszerűsítéséhez, sem a játék gördülékenységéhez, ráadásul szembemegy a kialakult gyakorlattal is.
    Eddig sem lehetett reagálni egy apróval játékba hozott lapra, csak magár az apróra. Nem hiszem, hogy ezen változtatni kéne. Az Ördögi mentorra lehet reagálni, a vele játékba hozott lapokra nem. Kivéve azokkal a reakciókkal, amiket kifejezetten erre hoztak létre (pl. Az erős gyengéje).
    Továbbra is lesz lehetőség spéci, rendhagyó, különleges reakciókat kiadni, de ezeknél követelmény lesz de facto rájuk írni, hogy pontosan mire lehet velük reagálni. Amelyik lapon ez nincs/nem lesz kiemelve, azt a reakciót az általános szabályok szerint lehet használni. Egyrészt lesz egy egzakt szabálykeretünk, amit a konkrét lapok, fain szövegezéssel áttörhetnek, így a keret megmarad, de megmarad az egyediség, és különlegesség élménye is.

    Szerintem.

  3. Én, János támogatom a felvetéseidet. Viszont ez a szerintem a szövegeid végén nagyon modoros..:)

  4. A következő ilyen jellegű írásomat vasárnap összerakom, és jövő hét elején várhatóan megjelenik majd. Előre bocsátva: a Kódex alapvetően már kizárólag a “forrás” fogalommal operál, és a “hatás” kifejezést meghagyja hétköznapi értelmében, illetve a “hatni valamire” fogalom részeként… de erről bővebben hétfő környékén.
    Örülök neki, hogy emészthető volt a fenti eszmefuttatás. Sokatoknak furcsa, vagy idegenszerű lehet ez a jogászkodós megfogalmazás, de a rövid kijelentő mondatokat sokkal nehezebb félremagyarázni, félreérteni, és azért van minden mondat külön pontba szedve, hogy bármelyikhez lehessen főzni magyarázatot, kommentárt, értelmezést, és bármelyikre konkrétan hivatkozni lehessen. Eleinte fura lesz, de nagyon könnyű megszokni, és ha digitalizált, okos-formátumban elérhető lesz, hihetetlen könnyű keresni a szövegben.
    Szerintem…. Jah, nem.🙂

ÉN IS HOZZÁSZÓLOK!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s