Hatás – forrás – hatni valamire II. – azaz egy átfogó reform második fordulója

Jancsár János a HKK Kódex egyik sarokpontjáról.

Nem múlik el nap, hogy valaki meg ne kérdezne: hogy áll a Kódex? Mikor jelenik meg? A kérdés a látszólagos egyszerűsége ellenére igen összetett. Mindezért mielőtt a címben szereplő problémakör kifejtésére térnék, egy-két szóban összefoglalnám, hogy miért nem jelent meg eddig a Kódex.

Először is azért, mert emberből vagyok, és számtalan egyéni gond mellett igen kevés időt tudok csak a Kódexre fordítani. Ettől függetlenül már csak az utolsó simítás van hátra (pontosabban annak befejezése). Újrasorszámoztam a Kódexet, mivel a munkaverzió túl bonyolultra és kaotikusra sikerült. Az egyes szabálypontok sorszámának pedig jelentősége lesz, mind az egymáshoz viszonyított prioritásuk, mind a Kódexen belüli elhelyezésük szempontjából. Ez tehát egy eléggé fontos lépés.

Az átsorszámozással egyidejűleg készül az „intelligens” tartalomjegyzék. Azért nevezem így, mert a Kódex tartalomjegyzéke egyúttal egyfajta tárgymutatóként is fog funkcionálni, mivel a Kódex HTML alapú verziójában található minden tárgyszó egyben egy link is lesz, ez fontos.

Mindez nem kis meló, de nem emiatt késlekedik elsősorban a Kódex, hanem azért, mert nem akarok olyan munkát kiadni a kezemből, amiből a lehetőségekhez képest nincsen kigyomlálva minden logikai hiba. A Kódex ugyanis nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy minden logikai következetlenséget, és játéktechnikai tökéletlenséget megpróbáljon egyszer s mindenkorra a helyére tenni.

Ezzel el is jutottunk a címben szereplő, és egyben a HKK legnagyobb és legösszetettebb probléma-szentháromságához. Nem véletlenül foglalkozom vele ennyit. Ezek olyan alappillérek, amelyeken az egész játék nyugszik. Most pedig pilléreket kell cserélni a felépítmény alatt úgy, hogy az össze ne dőljön, sőt, lehetőleg még csak meg se moccanjon! A probléma szemléltetésére egy ábrát készítettem.

Jelenleg ez a játékban használt különböző elemek csoportosítása:

jj_abra1

A nagy halmazon kívül vannak a követők és szabálylapok olyan „hatásai”, amik nem hatások, egyes nem önálló jelzők „hatásai”, amik nem hatások, és még vagy tucatnyi kivételszerűség. Mindenki tudna mondani legalább egy olyan játékelemet, ami nem helyezhető el sehol az ábrában, vagy szimpla önellentmondás.

Hogy csak egyetlen példát említsek, ami persze nem ellentmondás, csak egy szükségtelen bonyolítás. A bűbáj egy varázslat, ezért a varázslatok halmazban van (és ezért forrás). Kijátszása után azonban asztalon maradó lappá válik, azaz a hatásai már egy asztalon lévő lap hatásai, azaz hatások (és ezért források). Egy játékban lévő bűbáj akkor varázslat vagy sem?

A szükségtelen bonyolítást arra értem, hogy miért nem lehet leválasztani a bűbájokat a másik két varázslattípusról, és azonmód megszűnne a laptípus látszólagos kettőssége. Ugyanis kizárólag az azonnali és általános varázslatokat tekintjük varázslat-hatásoknak, azaz röviden: varázslatoknak (a forrás-hatás fogalompár szempontjából). A bűbájoknak nincs ilyen hatásuk. Nekik kizárólag asztalról működő hatásuk van és lehet… na de kicsit előre szaladtam.

Bonyolítja ezt az egyébként is kusza kérdéskört, hogy míg a forrás definíció végtelenül egyszerű (-nek látszik!), addig a hatás „definíció” egy féloldalas, felsorolásszerű valami, ami mellé még egy tucatnyi kivétel is oda van drótozva. Emlékeztetőül a jelenlegi forrás definíció: a varázslatokat és hatásokat összefoglaló néven forrásoknak nevezzük.

Ezzel a definícióval az a bajom, hogy azt sugallja, hogy:

  • minden varázslat, és annak minden hatása forrás,
  • minden hatás forrás.

Mindkét megállapítással lehet vitatkozni, és a játékosok sorra fel is teszik/tették az okos kérdéseket, amelyek ezekre a félrevezető kijelentésekre világítanak rá. Az első kijelentéssel az a baj, hogy laptípus szerinti besorolást sugall, holott a definíció értelme nem az, hogy minden varázslat azaz azonnali, általános és bűbáj laptípusú kártya = forrás. Hanem az, hogy ha varázslatot játszok ki, azaz létrehozok egy „varázslat-hatást”, akkor az egyúttal forrás is. A varázslat lapokon lévő egyéb dolgok, pl. párbaj, áramlás, kézben működő egyéb képességek (Fairlight bölcsessége, Alvilági hordák), gyűjtőből működő képességek (Th’uzad felismerése, Zajos léptek), és még lehetne találni további példákat, nem válnak automatikusan forrássá csupán azért, mert egy varázslat típusú kártyára vannak ráírva. A második megállapítással pedig még ennél is komolyabb aggályaim vannak, hiszen rendkívül sok olyan hatása van a nem-varázslat lapoknak, amelyek nem esnek a forrás fogalomkörébe.

Nem csoda hát, ha a játékosok minduntalan fennakadnak ezen a definíción. Egyszerűen rossz.

Elsősorban ez utóbbi problémát akartam megoldani, ti. hogy kezdeni kellene valamit azokkal a hatásokkal, amelyek nem források, azaz kívül esnek a fenti halmazokon. Ehhez pedig a „hatás”, és a „hatni, hatással lenni valamire” – fogalmakat akartam rendbe tenni.

Elsőként a „hatni valamire” fogalmat definiáltam (erről korábbi tanulmányomban már szóltam), majd ennek segítségével megpróbáltam rendbe tenni a fenti csoportosítást. A hatni valamire fogalom így néz ki:


Hatni, hatással lenni valamire

Akkor mondjuk, hogy egy képesség vagy hátrány hatással van egy lapra vagy jelzőre, ha annak állapotában vagy helyzetében bármilyen változást létrehoz, ha jelzőt rak rá, vagy a használatát, illetve mozgatását bármilyen módon befolyásolja.

Ilyen befolyásolásnak minősül az is, ha egy forrás vagy hátrány bármilyen módon beavatkozik egy lény csere fázisban történő mozgatásába, vagy a lény támadásra való kijelölésébe.

A mágikus védelem, a rezisztencia, az immunitás és az ezekkel egy tekintet alá eső védekező képességek hatásai; továbbá a lapkijátszást vagy aktiválást kívánó képesség használatát megtiltó, a lapot megakadályozó, illetve a lapkijátszás folyamatába egyéb módon beavatkozó képességek és hátrányok nem tekinthetők ilyen jellegű befolyásolásnak.

A szabálylapok, követők és helyszínek általi lapkijátszást megtiltó, vagy a szabálylapok, követők és helyszínek aktiválást kívánó képességeinek használatát megtiltó hatások szintén nem tekinthetők ilyen jellegű befolyásolásnak.


A fogalom, és a hozzá szorosan kapcsolódó kiegészítések meghatározzák, hogy mikor hat egyik lap (jelző) a másikra, és mikor nem. Innentől kezdve bátran eltekinthetünk a „hatás” fogalom szűkítgetésétől, a kivételek sorolgatásától. Minden hatás hatás, de nem minden hatás van hatással egy másik lapra (vagy jelzőre).

Nincsenek illúzióim. Számtalan kérdés fog felvetődni, mire ezt a szabályrészt minden játékos befogadja. Ha azonban ez sikerül, rá fogtok jönni, hogy végtelenül egyszerű és logikus az egész. Amikor a Kódex megjelenik, folyamatosan fogom magyarázni, segíteni az értelmezését, a felmerülő kérdések tükrében. Viszont a magyarázatok nem válnak szabállyá, vagy FAQ-vá! Ez fontos változtatás a jövőre nézve. A szabályokat kell magyarázni, és nem a magyarázatokat szabályként értelmezni!

Miután megszületett a hatni valamire fogalom, nekifogtam a reform megtervezésének. Az első reformkísérlet abból állt, hogy egyszerűen megpróbáltam feloldani a „hatások” halmazt a „források” halmazban, és a „hatás” szót visszavezetni a közérthető, hétköznapi jelentéséhez.

Az volt a terv, hogy kivezetjük a HKK fogalomköréből és a lapokról a „hatás” szót, és mindenhol egyszerűen a „forrás” szóra cseréljük. A hatás szó jelentése pedig visszakapja a „hatni valamire” fogalomból ismert, és a hétköznapi szóhasználatunkban meglévő jelentését. Belátom, hogy ez a kísérlet kudarcba fulladt, és tarthatatlan eredményhez vezetett, mivel nem oldott meg egy csomó olyan problémát, aminek épp a kezelésére alkottam. Túl sok kérdést vetett fel, és túl sok lap működése változott volna meg ezáltal, amit mindenképp el akartam kerülni.

A második kísérlet alábbi volt (itt már egy leegyszerűsített ábrát készítettem):

jj_abra2
A metszetbe azok a hatások kerülnek, amelyek egyszersmint forrásoknak is minősülnek. A megoldás előnye, hogy már nem a források részhalmazaként tekint a hatásokra (hiszen, mint tudjuk, nagyon sok olyan hatás van, ami nem forrás).

Ennek a megközelítésnek az eredményeként a „hatni valamire” definíció megtartása mellett, újradefiniáltam a hatás fogalmát is. Mivel így már elhelyezhetők az ábrában azok a dolgok, amik korábban kívül rekedtek a halmazokon. Ezek a „hatások” halmaz jobb oldali, külső részében lesznek.

Amint ez a felosztás létrejött, abban a pillanatban értelmezhetetlenné vált a jelenlegi forrás-definíció, és újrafogalmazásra szorult. Ezt azonban egyelőre félretettem, és a hatás definícióval kezdtem el foglalkozni. Új hatás-definícióra volt szükség, mivel mindösszesen ennyi akadálya volt annak, hogy végre a hátrányok, és az első ábrán látható egyéb, kívül rekedt, rendszeridegen „mostohagyerekek” is bekerülhessenek végre a rendszerbe. Az új hatás definíció ezért – hasonlóan a korábbi forrás-definícióhoz – végtelenül egyszerű lett: „Hatás a lapok és jelzők, a helyszínek, a szabálylapok, követők és őslichek minden képessége és hátránya.” Pont. Könnyen átlátható, hogy ezzel a definícióval sikerült minden elemnek otthont adnunk a halmazunkban.

A „hatás” szó egyúttal visszanyerte hétköznapi jelentését is, hiszen valamennyi hatás ténylegesen hatáslesz végre mostantól, a szó egyszerű, és pejoratív jelentésében egyaránt. Nincsenek olyan hatások, amelyek mégsem azok valamely oknál fogva.

A „nem hat rá ez vagy az…”, a „hatásokra immunis”, és a többi hasonló szövegezésű lap is megkapta a maga kiteljesedett értelmét, hiszen ha minden játékelem hatás, akkor elegendő megvizsgálni a „hatni valamire” definíciót. Értelmet nyer a követők és szabálylapok, valamint a helyszínek „sérthetetlensége”, és kapásból megoldódnak az ezekkel kapcsolatban unos-untalan felmerülő kérdések.

Valamit azonban még kezdeni kellett a varázslatok „hatásaival” (pl. a Cselvetés adott időtartamú hatása a drágítás), no és a bűbájokkal, mint asztalon lévő „varázslatokkal”. A végső verzió tehát így néz ki:

jj_abra3

A metszetek:

A varázslatok és hatások metszetébe kerülnek a játékban lévő bűbájok hatásai, valamint az azonnali és általános varázslatok időleges, vagy tartós hatásai. Látható, hogy a varázslatok továbbra is források maradnak minden tekintetben, tehát itt gyakorlatilag nem történt semmilyen változás.

Az ezen kívüli részbe, a források és hatások nagy metszetébe kerül valamennyi olyan hatás, amely egyúttal forrásnak is minősül. Ide, ebbe a metszetbe kerülnek azok a hatások, amiket eddig is forrásoknak tekintettünk.

Ha alaposabban összeveti valaki az utolsó ábrát az elsővel, akkor arra jön rá, hogy forrás (bal) oldalon igazból semmi nem történt. Kizárólag a hatás (jobb) oldalon történt reform.

Elsőre bonyolultnak tűnhet ez az ábra, de semmi bonyolult nincs benne. És aki utálja az ilyesféle rajzokat, nyugodtan el is felejtheti. A lényege, hogy a játék valamennyi eleme beilleszthető ebbe a rendszerbe, és egyetlen kivétellel mindegyik eleme könnyen definiálható. Ez az elem pedig a forrás-definíció.

Itt nincs más lehetőségünk, mint egy taxatíve felsorolást alkotni.

Forrás tehát:

Forrásnak nevezzük a játékban lévő lapok képességeit, és a varázslatokat azok kijátszásakor.

Forrásnak kell tekinteni a kijátszott lapok, és a használt képességek tartós vagy határozott ideig működésben lévő következményeit mindaddig, amíg azok érvényben vannak.

Forrásnak kell tekinteni a helyszínek, követők, szabálylapok és őslichek képességeit, továbbá a lapok kézben és gyűjtőben működő képességeit akkor, ha az adott képesség egy vagy több játékban vagy gyűjtőben lévő lapra (vagy játékban lévő jelzőre) van hatással.

A helyszínek, követők, szabálylapok és őslichek képességei, továbbá a lapok gyűjtőben és kézben működő képességei nem minősülnek forrásnak akkor, ha csakis játékosra, paklira, pakliban vagy kézben lévő lapokra hatnak.

(a további kivételek nem itt, hanem az adott képességnél szerepelnek, pl. ütéshez rendelt vagy harci képességek esetében)

A négy szabálypontot együtt kell értelmezni. A szabálypontok sorrendje egyébként a Kódexben prioritási sorrendet is jelent. Elöl a főszabály vagy definíció, aztán a kiegészítő szabályok, végül (ha vannak) a kivételek. Az utolsó szabályponton dolgozunk most. (Hogy érthető legyen: pl. egy gyűjtőben lévő lap lapot dobat az ellenfél kezéből. Forrás legyen-e ez a képessége? Vagy Edralian kézből lapot dobató képessége forrás legyen-e? Forrás legyen-e egy méregjelző hatása? Valójában ezek javarészt elméleti kérdések, amiknek többnyire kevés hatása van a gyakorlatra, de szeretnénk ezeket is tisztázni.)

Összegezve: ahol mindeddig azt firtattuk, hogy valami hatás-e vagy sem, és ettől függően forrásnak minősül-e vagy sem? – ott az első kérdést már nem kell feltenni, hiszen minden képesség és hátrány = hatás. Ezentúl csupán azt kell megnézni, hogy az adott hatás egyúttal forrásnak minősül-e, azaz a fenti ábrában hová kerül: metszetbe, vagy azon kívülre? Ezt pedig a forrás-definíció egyértelműsíti.

Az összes olyan képességnél, amelynél kérdésként felmerülhet, hogy vajon forrás-e vagy sem, mindig konkrétan szerepel a Kódex adott fejezeténél a pontos besorolás, szóval ne ijedjetek meg mindettől! Semmi új nem keletkezett, az eddigi fogalmak élnek tovább ugyanúgy, csak pontosítottam őket, és eltüntettem a logikai anomáliákat.

Némelyik, eddig sehová sem tartozó elem végre a helyére került, némelyik átkerült az egyik zsebből a másikba, de a felmerülő kérdések egy-egy szituációban könnyedén megválaszolhatók lesznek. Megnyugtatásul sietve leszögezném, hogy a fenti ábrák nem szerepelnek a Kódexben, és nem kell őket megtanulni.🙂 Vannak azonban olyanok, akik vizuális ábrázolás után könnyebben értelmeznek bonyolult fogalmakat. A kedvükért rajzoltam a szemléltető ábrákat.

Az esszé megírásának az volt a célja, hogy betekintést nyújtsak egy-egy problémakör megoldási folyamatába, hogy mennyire komoly háttérmunka folyt és folyik a szabályok egyértelműsítése terén. Tudnotok kell, hogy a játékvezetői hármas mindvégig figyelemmel kísérte a munkám, és némely kérdés eldöntését komoly vita előzte meg.

Várom az észrevételeket, és a kérdéseket. Kellemes Ünnepeket!

Jancsár János

9 thoughts on “Hatás – forrás – hatni valamire II. – azaz egy átfogó reform második fordulója

  1. Rosszul látod, lehet nekik. De a hátrány az hátrány, akár asztalon maradó lapon, akár (azonnali vagy általános) varázslaton található, akár egy jelzőnek a hátrányáról van szó. A hátrány a hatásokon belül található kisebb halmaz. Ha egy varázslaton van, akkor is elválik egymástól, ha úgy tetszik élesen elkülönül a varázslat-hatás (vagy röviden varázslat), és a hátrány. Az előző mindig forrás, az utóbbi meg köszönőviszonyban sincs a forrásokkal.

  2. nekem eddig érthető, és tetszik, persze biztos lesznek nehézségek, de akkor is rendbe kell rakni a fogalmakat, hogy egyszerűsödjön a játékmenet.

    egy kérdéskört nem láttam:

    ha én kijátszo megy lapot, ami kijátszási feltételként babrálja az ellenfél permanensét, pakliját, vp-jét , ép-jét vagy kezét, akkor az minek fog számítani?

    elvégre “hat” arra, amire hat… deeddig mégis vitte a forrás (és egyben hatásimmunis) lapokat is

  3. @Vogel Patrik
    Lenne annyira praktikus, ha nem praktikusabb jó néhány egyetemi szaknál a HKK kódexből való tanítás.

  4. Ha megszűnne a bűbáj varázslatnak lenni, akkor fogná a flux az összes bűbájt… és nem lehetne megoldani pl Tűnékennyel vagy bármi mással… Nekem nem szimpi.
    Amúgy korrekt cikk, köszönjük.🙂

  5. Természetesen a bűbáj nem szűnik meg varázslatnak lenni.
    Azt próbáltam csupán érzékeltetni, hogy a bűbájok kettős “személyiségű” lapok. Arról szól az említett rész, hogy a bűbájok a kijátszásuk pillanatában a forrás státuszt birtokolják-e vagy sem pusztán azért, mert laptípusuk szerint ők is varázslatok. Szerintem nem kéne. Tehát ne azért legyenek források, mert a bűbáj is egy varázslat, hanem azért, mert a játékba kerülve van asztalról működő hatásuk.
    Ha valaki veszi a fáradságot, és végiggondolja, rájön, hogy teljesen logikus, amit írtam.
    A forrásokra immunis permanensek szempontjából ez a változtatás közömbös. Egyedül a nem lehet célpontja varázslatnak – jellegű védekező képességeknél lenne egy kisebb kavar, de nem nagyobb, mint amekkora már most is van.

    Csak és kizárólag ebből a szempontból vizsgáltam a bűbájokat.
    Mivel azonban a státuszuk megmarad, és a kérdés csupán hipotetikus, ne tessék pánikolni.🙂

ÉN IS HOZZÁSZÓLOK!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s