Vendégcikk – Buchholz vagy gólkülönbség?

Szabó András elemzése a Nemzeti Bajnokság pontszámításáról.

A HKK-ban (meg úgy általában minden olyan versenyen, ahol pontokkal állapítják meg a győztes személyét), felmerül a kérdés, hogy mi történjen, hogyha pontegyenlőség van. Jelenleg a szabályok alapján pontegyenlőség esetében az alábbi szisztéma alapján állapítják meg a győztest:

  1. Egymás elleni eredmények (van, ahol nem alkalmazzák, és csak akkor alkalmazandó, ha 100%-ig egyértelmű, pl. két játékos van egyenlő pontokkal)

  2. Buchholz (ellenfelek pontszámainak összege)

  3. Játszmapontok (az összes lejátszott meccsből hányat nyert az adott játékos)

Ezen szisztéma mellett és ellen is lehetne érvelni. Én személy szerint egyetértek a jelenlegi a rendszerrel. Egyértelműen előbbre valónak gondolom azt, ha valaki három forduló után hibátlanul áll, és aztán a későbbi dobogósok ellen szenved két vereséget, mint azt, aki az elején két vereség, majd egy erőnyerő után kettőt nyer, és surranópályán mondjuk eggyel jobb a gólkülönbsége. És helyesnek tartom, hogy ez a végeredményben is megjelenik.

Ezután gondolom jogosan merült fel a kérdés, hogy akkor miért vetem fel ezt a problémát? Ennek oka a néhány hét múlva megrendezésre kerülő Nemzeti Bajnokság. Ugyanis aki követi a nemzetik számítási szisztémáját, az tudja, hogy a Nemzeti Bajnokság erejéig ez a szabály gyakorlatilag megfordul. Az egymás elleni eredmény a döntőbe jutás szempontjából nem releváns (amit a kétnapos versenyszisztéma maximálisan indokol), a gólkülönbség pedig megelőzi a buchholzot.

DSC_0240

Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy egy egész évben jól működő szabályrendszert miért kell éppen a HKK legnagyobb rendezvényén megváltoztatni? De mielőtt ebbe részletesebben belemennénk, nézzünk egy kis statisztikát. Az volt a tervem, hogy az elmúlt 5 év eredményei alapján megnézem, miként változott volna a Nemzeti top 16, ha buchholz, és nem játszmapontok alapján van a továbbjutás a harmadik napra. Sajnos azonban a Beholdernek nem volt meg az elmúlt évek eseménysora, így erről le kellett mondanom. A 2010-es, 2011-es és 2012-es eredménysorok azonban fenn vannak a Beholder honlapján, így ez alapján kezdtem meg a vizsgálataimat.

Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltam össze. Az eredeti sorrend mellé tettem, hogy a buchholz-cal (amit a két nap külön-külön elért buchholz-pontok összegeként határoztam meg) mi lett volna a végeredmény, zölddel jelöltem azokat, akik előrébb léptek, pirossal, akik visszaestek volna. A végére beírtam azt is, hogy kinek hány plusz pontja lett volna, ha ebben van változás, azt is zölddel, illetve pirossal jeleztem.

DSC_0238

Noha a táblázat adatai könnyen kezelhetők, összefoglalom a három év alapján a változásokat.

2010: Ádám Norbert a 25 pontosok közül a legjobb gólkülönbséggel végzett, azonban a buchholz-a a leggyengébb volt, így visszacsúszott volna a 8. helyre, Bakos Attila és Fotta Pál mögé. Ennek azonban pontok tekintetében nem lett volna relevanciája. A 22 pontosok között azonban a 13-17. helyen óriási kavarodás lett volna a buchholz tekintetében. Ennek az igazi nyertese Schwartz Józsi lett volna, aki buchholz alapján a 15. helyen bejutott volna a döntőbe, az igazi vesztese pedig a gólkülönbség alapján az előkelő 13. helyen végző Andrási Krisztián, akinek a buchholz-számítás a kiesését jelentette volna.

2011: Itt szinte a teljes sorrend módosul, már az első 3 helyen továbbjutó is, ugyanis Tamási Viktor-Bíró Tamás-Moschnitzka Ádám sorrend pont megfordult volna. Persze pontokban ennek nincs relevanciája. Baross Feri buchholz alapján a 6. helyen jutott volna tovább, megelőzve ezzel Györki Dávidot és Abonyi Attilát, de a pontok tekintetében ennek sincs jelentősége. Aminek viszont már van, az a 10-13. hely, ugyanis a 13. helyen végző játékos már nem kap pluszpontot a harmadik napra, a többiek legalább egy ponttal gazdagodnak. A gólkülönbség alapján Nedvesi Gábor csúszott le a pontról, akinek viszont a buchholza elég jó volt a két nap alapján. A buchholz rendszer itt Varga Robit sújtotta volna ponttalansággal. De a 13-17. helyen a 21 pontosok között is lett volna kavarodás. A 14-15. helyen Ádám Norbert és Szabó András helyet cserélt volna (ez mondjuk nem osztott, nem szorzott volna semmit), a 16. helyet pedig Panyik Zoltán szerezte volna meg, kiejtve az utolsó 21 pontos játékost, a szintén nemzeti bajnok Magyar Attilát.

2012: Ez volt talán a legkevésbé releváns év a szabályozás tekintetében, de a 24 és a 22 pontosok itt is összekavarodtak volna jelentősen. Pontokban ez egy helyen jelentett volna változást, a legjobb 24 pontos Andrási Krisztián egy ponttal többet vitt volna a harmadik napra, a legjobb gólkülönbséggel rendelkező Varga Robi pedig visszaesett volna az egypontosok táborába. Csak megjegyezném, hogy itt is pontegyenlőség volt a 16. és 17. helyezett között, de itt most nincs relevanciája, ugyanis a 16. helyen lévő Simon Dániel mind buchholzban, mind játszmapontokban megelőzte a 17. helyen végző Csető Zsoltot.

A 2013-2015-ös eredményeket nem sikerült elemezni, de a 16-17. helyen mindhárom évben holtverseny alakult ki, tehát lehet itt is lettek volna változások.

DSC_0263

Mielőtt bárki félreértené a mondandóm lényegét: nem szeretném senki teljesítményét kétségbe vonni, aki a gólkülönbség miatt végzett előkelőbb helyen vagy éppen emiatt jutott be a legjobb 16-ba. Egyfelől, aki a 2 napon legalább 21-22 pontot tud gyűjteni, az jó játékos, megérdemli, hogy bejusson a legjobb 16-ba, másfelől, mindenki tisztában volt vele, hogy mik a szabályok, és hogy mi alapján dől el a bejutás, ennek megfelelően kellett játszani. Ugyanakkor azt gondolom, az adatokból látható, hogy a buccholz és a harmadlagos pontok közötti eredmény között mekkora különbség lehet. Sokszor a legrosszabb gólkülönbséggel rendelkező játékos buchholza a legjobb és fordítva, ami könnyen magyarázható azzal, hogy aki az elején előre tört, az nehezebb ellenfeleket kapott, aki meg tudott 1-2 kört a „zavarosban halászni”, az könnyebben szerzett nagyobb arányú győzelmeket (persze tudom, ez nem ilyen egyszerű, nyilván nem csak ez az egy szempont számít, de ez is benne lehet). Tehát nem egy részletkérdés, amiről írok.

Visszatérve az eredeti kérdésre, vajon mi annak az oka, hogy a folyamatosan működő rendszer a Nemzetire változik? Én ezeket az okokat látom (lehet tévedek, ez csupán találgatás):

  1. Bonyolultabb kiszámítás – Megmondom őszintén, én nem érzem ezt a szisztémát bonyolultabbnak, mint a jelenlegit. Nyilván, hogyha a két nap sorrendje alapján összesített eredményt és összesített buchholczot kellene készíteni, az sok idő lenne, de ennek nem látom okát, hiszen mindkét napnak más a formátuma. Ha viszont a két nap buchholczának összegét adjuk össze, az nem bonyolult, és könnyen kivitelezhető számítási rendszer. Én 2012 óta ezt a szisztémát alkalmazom a Nyugat-Magyarországi HKK Találkozón, és eddig egyszer sem volt gond vele.

  2. A hazamenetel – A Nemzeti második napján általában kevesebben vannak, mint az elsőn és a hazaszállingózás is jelentősnek mondható. Ez eléggé eltorzíthatja az ellenfél-pontszámokat. Azonban ez így van minden versenyen, sőt, kijelenthetjük, hogy az első napon még kisebb ennek a veszélye, mint egy átlagos verseny során, hiszen akkor még nem nagyon megy haza senki. A második napon pedig az eleve rosszabbul álló játékosok mennek haza. Így végül is nem hinném, hogy az átlagnál nagyobb veszélyt jelentene a hazamenetel.

  3. Motiváció fenntartása – Nem sok érvet tudok mondani a gólkülönbség javára a buchholczcal szemben. Az egyik azonban az, hogy a játékosnak 100%-ig kezében van az irányítás, miközben az ellenfél pontoknál egy demotivált, rosszul játszó ellenfél rossz hatással lehet az eredményünkre. Elképzelhető, hogy a szervezők úgy gondolják, hogy ez extra motivációt jelent a játékosoknak arra, hogy minden meccset komolyan vegyenek.

Összességében azt gondolom, hogy a Nemzeti Bajnokság szisztémája egy olyan kérdés, amiben nem lehet egyértelműen álláspontot foglalni, de talán érdemes lehet egyszer megvitatni.

Ti mit gondoltok erről a kérdésről?

Szabó András

5 thoughts on “Vendégcikk – Buchholz vagy gólkülönbség?

  1. Érdekes cikk, bár én még nem voltam nemzetin. Szerintem a buchholczot logikusabbnak tűnik használni. Pl. valaki(k) számára mumuspaklid van, kapsz egy (vagy több) ilyet, jó esélyed van 3-0-ra megverni, neki ez pedig dupla szívás, mert amellett hogy lejjebb kerül, még az ellenfél eredménye sem számít neki, ha jó eredményt ér el.

  2. szerintem pont a hazamenetel indokolja, hogy a játszma számítson

    vannak, akik úgy mennek le második napra, hogy 6/6 vagy 6/5 kell nekik és ha buknak egyet vagy kettőt, akkor mennek is haza, különösen ha ez az első – első két fordulóban történik
    sokkal nagyobb igazságtalanság éri ilyenkor azt, aki pont az ilyen embert kapta ellenfélnek, szemben egy sima versennyel, amikor elég ritka az 1- 2 forduló utáni kiszállás, itt meg akár “tömeges” (értsd: 4-5 ember) is lehet

  3. Talán az lenne a legiigazságosabb ha pontegyenlőség esetén egy exra forduló lenne ami már csak az egymás közötti sorrend eldöntésére van(természetesen ha volt egymás elleni eredmény az számítson)Sajos ez meg nem kivitelehető…

  4. @Demetriusz: brutálisan hosszú a verseny így is, így ahogy mondod, sajnos nem kivitelezhető a dolog.

  5. De a ligában be lehetne vezetni, ott van rá idő. Azon Zsoltival elgondolkodhatnátok.

ÉN IS HOZZÁSZÓLOK!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s