Élménybeszámoló a VII. HKK táborról

ATTACKERS & DEFENDERS!

Nos srácok, túl vagyunk az idei harmadik, összességében HETEDIK táborunkon. Amikor elkezdtük Jufe mondta, hogy „Majd a X. táborban legyen az éjszakai túra!”, hát szerintem ő sem gondolta, hogy ennyire közel van ez a jubileumi event. Az az igazság, hogy álmaimban sem gondoltam azt, hogy ennyire felpörög a történet, és ilyen szinten van igény arra, hogy közösen elmenjünk kikapcsolódni egy hétvégére. Az az igazság, hogy bár feleannyian sem voltunk, mint a gigantikus nyáriban, valahogy mégis volt legalább annyira jó, sőt! Igazán más hangulat uralkodott, kicsit családias volt a feelingje az egésznek, szinte mindent együtt csináltunk (jó, kakaóscsigát nem együtt tekertünk). 14522177_1190371997673339_99476974_oKivételesen én voltam az első, aki a pályaudvarra megérkezett, de előtte még beugrottam a Metagamebe, hiszen a győztesnek járó tábori playmat csütörtökre (a kezdés előtti nap) készült el. Volt némi fennakadás, de a srácok korrektségéről és jövőbeni terveiről majd egy külön cikkben szeretnék írni, itt mindenféle jó dologra kell majd gondolni természetesen! Szóval, Jufe volt az első akit megláttam (bár hosszú haj nélkül még nehéz beazonosítani), aztán szép lassan kezdtek szivárogni az emberek, bíztunk benne, hogy mindenkit sikerült összeszedni, irány Verőce! Miután brutálisan sokan voltak a vonaton, így két egy nagyjából 4 négyzetméteres helyen tudtunk megállni, nos miután betűzött a nap az ablakon, még csak okunk sem volt fázni… ha tudtuk volna, hogy mi lesz éjjel elspájzoltunk volna pár sugarat szerintem. Vácnál szerencsére a vonat automatikusan evakuálta önmagát (pedig nem is ordibáltuk, hogy HATALOM KÁRTYÁI, GYŰJTSD ÉS JÁTSZD!), így egy kicsit leülhettünk, de két gondolattal később már Verőcén is találtuk magunkat. Magó szokásához híven már a lottózó előtt várt minket, most sajnos nem volt annyira szerencsés ott, mint a múltkor, amikor a tábor fele már azelőtt visszajött, mielőtt elkezdődött volna. A cuccokat bepakoltuk, rohantunk fel a szállást átvenni, szerencsére a fürdőhöz és mosdóhoz legközelebbi szobákat kaptuk. Aztán egy gyors boltkör után berendezkedtünk, megbeszéltük a részleteket, egyeztettük az étkezések időpontjait. Megkérdezte Ibolya néni, hogy mikor szeretnénk reggelizni, mire válaszként aztreggel feleltem, hogy 9-kor, mire válaszként egy „KILENCKOR? JÓ, HOGY NEM DÉLBEN!” érkezett. Szóval fél 9-re sikerült időzíteni a reggelizést, gondoltam, hogy lesznek problémák a keléssel, nem erősségünk. Aztán szép lassan befutott mindenki, Hesz Gergő és Dancz Krisztián még pont elérte a vacsorát, Zsolti és Gice sajnos már nem volt ennyire szerencsés, értük lementünk Gergővel az állomásra miután jól bekajáltunk. Így majdnem teljes lett a csapat, nekifeküdtünk mindenféle játékoknak a közösségi házban, gondolkoztunk, hogy mit toljunk: Bang!, Drakon, Magyar népmesék, esetleg egy kis Citadella? Miután mindegyikhez túl sokan voltunk Geri bedobta ötletként, hogy van egy német nyelvű játéka (angol feliratok is voltak a kártyán), amit lehet sokan játszani. Nekifeszültünk, az első fél-háromnegyed óra elég vézna volt, nem tetszett, nem szerettük, unalmasnak tartottuk… aztán valahogy mindenkinek egy kör alatt vált világossá, hogy mi is lenne a játék lényege, célja, és srácok, ISZONYAT! Miután támadni és védekezni kell benne elneveztük ATTACKERS OF DEFENDERS-nek a játékot, úgy pörgött utána, hogy az nem igaz (sidenote, a vonaton megtaláltuk a rendes nevét, Die Kutschfahrt zur Teufelsburg, nálam biztos beszerzésre kerül majd). Aztán olyan ¾ 12 magasságában Bubu felhívott, hogy ki tudnánk-e menni elé valameddig, mert nem ismeri még az utat, és nem szeretne eltévedni a sötétben. Elindultunk a kijárat felé, ekkor jött szembe az éjjeli portás:

-Dávid, semmiképp se menjetek fel, mert vadásznak, úgy megy a bőgés mint a k****élet!
-Az állomásra megyünk, itt az út mellett ugye nincs semmi?
-Azt hiszem nincs, bár egyszer úgyis meg kell halni.

14488786_1190371907673348_1299464691_oÜHÜM! Nos JÓ hangulatban indultunk meg Bubuért, persze mi másról is beszélhettünk volna az úton, mint mindenféle horrorfilmről, megalapozta az egész éjjeli túra (mert ez igenis az volt) hangulatát. Aztán a templom körül sikerült összeszednünk Bubut, ő addigra egyszer már eltévedt, vagyis rossz utcán kanyarodott le, majdnem elmentünk egymás mellett. A visszaút szintén jó hangulatban telt, mindenféle horror sztori, meg mit érdemes megnézni, meg „Tudod, pont így kezdődött a Blair witch project, hogy páran mennek az erdőben”… ühüm, és úgy lett vége, hogy én most megyek vissza a táborba srácok alukálni! Na de előtte még egy pár kör Magyar népmesék kártyajátékot letoltunk, mindenütt volt bőven Pinkó! Nagyjából 3-fél 4 magasságában nyugovóra tértünk… volna, de egyszerűen annyira hideg volt, hogy elég nehezen tudtam csak elaludni. A saját szavaim csengtek a fülemben, „hideg lesz, hozzatok elég meleg ruhát”, egy kabát még elfért volna azért a táskában. Reggel arra keltünk, hogy szerencsére nem fagytunk meg, így vígan tudtam a többi faházat kelteni az alábbi Amerikába jöttem jelenettel:

Ezek után az étterem megszállása nem volt probléma, sült kolbász, tojásrántotta, lecsó, hidegtál, minden volt mi szemnek és szájnak az ingere, és persze a menzatea, a jó öreg végtelen menzatea, istenem az még a holtakat is feléleszti szerintem. Miután magunkhoz tértünk, a boosterek kiosztásra kerültek, ugyanis egy speciális versenyt tartottunk, melynek az volt a lényege, hogy mindenkinek össze kellett cserélnie a pakliját, 1 rikta 3 nem gyakorit, 1 nem gyakori 2 gyakori lapot ért. A tábor nagy része nekiállt paklit összecserélni, volt aki később kapott csak 14454014_1190371881006684_345211146_oboostereket (2 ME, 1 ZK), mint a cápák repültek rá a lootolatlan csomagokra néhányan. Biztosan fogunk még ilyen formatot tartani, nagyon érdekes, és jóval erősebb paklik születtek, mint egy hagyományos drafton. Márkkal és Zsoltival ezután lementünk a CBA-ba, és megvettük a vacsora hozzávalóit, prémium pincepörköltet szerettünk volna csinálni ismét. Legközelebb megpróbálunk ismét újítani, de a szakácsnővel még tárgyalnom kell ezügyben. Miután visszamentünk Csernus Gabi azt mondta ebéd előtt, hogy de jó lenne, ha rántott hús lenne rizzsel az ebéd, és srácok ha hiszitek, ha nem, az volt! Miután repetát is lehetett kérni szerintem senki nem maradt éhes. Ebéd után játszottunk ismét, Bubu állított össze nekünk egy tök jó HKK-s kvízt, voltak benne igen nehéz feladványok is, nagyjából 3-4 órát biztosan játszottunk, köszönjük szépen neki a munkát, amit belerakott, biztosan nem 10 perc alatt lett kész a játék. Ezután tüzet raktunk, és nekiálltunk a vacsora előkészítésének, avagy behörrent az Edit & the camping boys – Do the basement stew (Veretőce remix), iszonyatosan jó lett. Miután beburkoltuk a vacsorát még kicsit beszélgettünk a tűz körül, utána pedig sajnos Zsoltit le kellett kísérnünk az állomásra, mert vasárnap dolgoznia kellett (Jufénak üzenem, hogy ez volt a második túra), brutálisan csillagos volt amúgy az ég (rajtunk kívül volt egy csillagász csoport is, nyilván ezért), ilyet pesten tényleg nem látni! Mire visszaértünk javában zajlott egy Bang parti, letoltunk még néhány kört, aztán megpróbáltunk aludni egy embereset, már kettő óra felé nyugovóra tértünk. Ja igen, majdnem elfelejtettem, az este kellős közepén megjelent Mofe, ami mindenkinek igazán nagy meglepetés volt, ugyanis egyáltalán nem számoltunk vele, nagyon örültünk neki. Reggel Zsolti keltett telefonon, így a reggelit szerencsére ismét nem késtük le, megint sikerült visszarázódni az emberek sorába a zombilétből. Reggeli után nem sokkal egy kis rendrakás és szemétszedés kombót nyomtunk, majd a verseny előtt betoppant egy család, hogy hallottak rólunk, és nagyon szeretnék megnézni a játékot. Mi sem volt nagyobb öröm, az apukában 14488931_1190371771006695_1641166824_o(Fecó), egy nagyon jó fej valakit ismerhettünk meg, egyébként mindenféle LCG-t játszanak, illetve Nagymaroson volt társasjáték boltjuk, és felajánlotta, hogy a következő táborban, ha szeretnénk, akkor áthoz néhányat és bemutatja őket, valamit lehet majd játszani velük. Cserébe elláttuk őket egy display gyngy-vel, a verseny végén az összeszedett paklik nagy részét is nekik adtuk, hogy legyen miből játszani, illetve az Alfa paklikra is felhívtuk a figyelmüket. A versenyünk amúgy végig nagyon jó hangulatban zajlott, a lejátszott meccsek után pörgött a kosárlabda illetve a Dobble is. A győztes Makó Gergely lett, főleg Nyomorult gyűjtögetésre és Varkaudar merénylőre építő kontrollal, a második helyezett Szabó Krisztián leginkább anti-mágiára és teknősökre támaszkodott, a harmadik pedig Csernus Gábor, elég ha annyit írok a paklijáról, hogy nem kevesebb, mint HÉT darab döntő fölényt tartalmazott. Ezek után nem volt más hátra, mint az állomás felé venni az irányt, egy gyors fagyi a Vén Dunában, egy gyors gyros a mellette lévő gyrosozóban, és már indultunk is hazafelé. A vonaton végig ment a sztorizgatás, és már mindannyian a következőt várjuk.

A VII. HKK tábor túlélői: Dancz Krisztián, Bartus Gergely, Arató Zoltán, Szabó Krisztián, Makó Gergely, Molnár Ferenc, Magosin Márk, Schmidt Edit, Szabó András, Hesz Gergő, Laczó Martin, Dárday Gergely Erdős Viktor, Juhász Ferenc, Csernus Gábor, Csető Zsolt, Egyed Dávid.

Idénre ennyi volt srácok, jövőre folytatjuk, ha úgy van! Köszi mindenkinek, hogy eljöttetek, hihetetlen, hogy már itt tartunk! Ja és még valami, a playmat.hu-s srácokkal elképzelhető, hogy sikerül megállapodnunk olcsóbb playmat nyomtatás ügyben, mert volt szó róla, hogy szeretnétek ilyet. Rajtam nem múlik, részletek a következő tábor előtt!

Dév bácsi

22 thoughts on “Élménybeszámoló a VII. HKK táborról

  1. jó kis tábor volt, as usual

    téli tábor jöhet, remélem, ezúttal alkalmas lesz nekem az időpont
    (nem tudom, ki hogy van vele, nekem ilyenkor utána hétfőn muszáj sokáig aludnom – már látom Szabó Krisz válaszát, hogy a korral jár…)

  2. Nagyon örülök, hogy jól éreztétek magatokat srácok! A téli tábort még meglátjuk, sok olyan visszajelzés is volt, hogy soha többet télen ne menjünk Verőcére, mert ott még a pokol is befagy, olyan hideg van. Ennek ellenére, ha tényleg van igény arra, hogy lent töltsünk egy hétvégét akkor összehozhatjuk, kitalálunk valami extra programot is, van egy-két ötlet🙂

  3. Klassz lett az emlek-dij-playmat is, szombaton megnezheti a D-ben Gergonel, aki arra jar🙂

  4. @Balázs Makó: a blogos versenyek jövője egyelőre nem tisztázott, nem akarjuk a jelenlegi formában megtartani, egyeztetünk Zsoltival, és amint van hír azt azonnal meg fogjuk írni.

  5. A téli táborral egyébként az az egy volt a baj, hogy a közösségi házban kb. nem volt fűtés, és nap közben sz@rrá fagytunk. A faházakba kaptunk hősugárzókat, azzal nem volt gond.

  6. Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott, bár télen olyan hideg volt, amilyet még életemben nem éltem át, de ettől függetlenül én is szívesen mennék. Nagyon szívesen olvasnék még magáról a versenyről, hogy hogy mentek a cserék, milyenek voltak a paklik.
    u.i: a játék angol neve (ha valaki rá akarna keresni) castle of the devil és nagyon ajánlom hozzá a kieget megvenni egyből (kb 1800 Ft az is), remek játék.

  7. Erről én terveztem egy külön cikket írni, hogy mi volt a benyomásom a formátumról…de csak jövő héten tudok nekiállni.

  8. @Dave: köszi, olyat is írjatok meg légyszi, hogy pl. “okt. 8-9 hétvégén tuti nem lesz Blogos verseny” mert engem pl. családi program miatt érdekelne, és szerintem mást is.

    @Bubu: egy jó kis Bubu-féle alapos elemző cikk, én nagyon várom

  9. Akkor tuti nem lesz, uccsó hétvégén szeretnénk, a héten egyeztetünk minden érintettel (D, Fehérvár)!

ÉN IS HOZZÁSZÓLOK!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s