Retro Challenge 2.0 – félidei értékelés

Félidőnél jár az aktuális kihívás – nézzük, mit sikerült elérni mindeddig.

Jó ideje nem jelentkeztem már új cikkel a Retro Challenge sorozaton belül, ami leginkább annak tudható be, hogy az elmúlt egy hónapban meglehetősen visszaesett az aktivitásom, elég kevés versenyre tudtam csak eljutni. Mivel azonban félidejéhez érkezett a kihívás (legalábbis – reményeim szerint – csak az “alapszakasz”, de ehhez még ki kell jutni a Nemzetire), ezért éppen itt az ideje, hogy beszámoljak a jelenlegi állásról, egyszersmind visszatekintve arra, ami ezidáig történt.

Ha valaki esetleg most kapcsolódna be: a kiindulási pontot a 2006 előtt megjelent lapok jelentették, ezekből kellett összeállítanom az első paklimat. A rendelkezésre álló készletet kizárólag a versenyeken szerzett nyereményekből, illetve azok cserélgetéséből bővíthettem. Ez nyilván nagyon nehézzé tette a kiindulást, még annál is nehezebbé, mint két éve. Az első hónap ennek megfelelően leginkább arról szólt, hogy a régi, a mai környezetben 90%-ban nagyon gyengének számító lapokat minél hamarabb lecseréljem újabb gyakori és nem gyakori lapokra – a minimális nyereményből (Zének és gyengébb ritkák) ennél komolyabb ambícióim nem igazán lehettek. Kezdetben egy Zarknod börtönébenre építő deckkel igyekeztem kezelhetőre lassítani az ellenfeleket, de ez inkább kevesebb, mint több sikerrel ment az elején.

Viszonylag hamar váltottam – nagyjából akkor, amikor meglett a 3 darab Füstös késdobáló, úgy éreztem, hogy a 3 Bűvös erdő + Az alvilág ura felállásra elég jól lehet alapozni ilyen limitált lehetőségek mellett. A januári beholderes versenyen ez még kevésbé jött be sajnos: egy szoros vereséget követően egy Semleges csatamező, egy Ősi rúna, majd egy erőnyerés következett, ez sajnos elég rosszul sült el. Februárban azonban már elkezdtek jönni a jobb eredmények is, több versenyen is sikerült átlépni a bűvös 50 százalék feletti határt, illetve a beholderes versenyen is összejött egy 6/3, aminek azért örültem, mert az előző kihívásnál közel sem sikerült ilyen jót menni a profi kategóriában a challenge elején. Nyilván az erdőnek is megvannak a maga hátulütői (nem is kevés), elég rossz érzés volt például, amikor magatehetetlenül néztem, hogy megver egy UR-bűbáj. Összességében azonban élveztem ezt az időszakot, mert a lapkészletemhez mérten egészen sok sikerélmény ért.

Aztán jött a március, amikor is váltani kényszerültem a Beszűkült látókör formátumok miatt, hiszen a Füstös késdobáló sajnos tiltólistára került. Mivel arra jutottam, hogy a börtön igazán erős lapok nélkül teljesen esélytelen ebben a metában, ezért egy új, harmadik deck mellett döntöttem, ami nem más volt, mint egy Harangmester, kontroll jellegűre összerakva természetesen, sok azonnalival. Első blikkre nem is tűnt rossznak, a Dungeon versenyén sikerült is menni vele egy 5/3-at. A hónap többi versenyén azonban kiderült, hogy ez inkább csak egy kiugró eredmény volt, a többi esetben ugyanis elég csúnyán elvéreztem vele. Elég nehéz helyzetbe kerültem tehát, ott voltam ugyanis egy nappal a Beholder márciusi versenye előtt egy nyilvánvalóan gyenge deckkel. Nem volt tehát mit tenni, váltani kellett…

Egy óriási hajrával (ezúton is köszönöm mindenkinek a segítséget!) az utolsó pillanatban sikerült összecserélnem az összes kulcslapot egy Korlátozáshoz. Nem mondom, hogy nem vállaltam vele kockázatot, hiszen egyrészt (a korábbi tapasztalatom ellenére) egy nulla kilométeres pakliról volt szó, másrészt majdhogynem minden értelmes cserémet be kellett áldoznom, hogy meglegyenek a hiányzó lapok. Most azonban szerencsére már azt mondhatom, hogy megérte, hiszen sikerült egy 5/3-at menni vele a versenyen, a deck nagyon jól működött, picivel több szerencsével a Top 7 is meglehetett volna. Az előző héten, a második alkalommal pedig szintén nem hagyott cserben a pakli, hiszen egy 4/4-gyel sikerült behúzni a hónap első Profi Liga versenyét, ami egyértelműen a kihívás eddigi legjobb eredménye. Íme a deck:

Amilyen kétségbeejtő volt tehát a helyzet pár hete, olyan pozitívan jutottam el a félidőig. Nem ülhetek persze a bebérjaimon, hiszen a Nemzeti kvalifikációig még hosszú út vezet. Jelenleg ugyan még bent vagyok a HSZ Top 20-ban, de nincsenek hamis illúzióim, ennyi ponttal egészen biztosan nem fogom megtartani a helyemet, úgyhogy még javulni kell mindenképpen. A hétvégi draft persze egy jó lehetőség egy Top 7 helyezésre, de ahogy két éve, úgy most is szeretnék legalább egyszer kvalifikálni constructed versenyről is. Meglátjuk, sikerül-e!

Az alábbi táblázatban nyomon követhetitek mind a nyereményeimet, mind pedig a cseréimet.

Csető Zsolt

Ui.: Köszönet mindazoknak, akik eddig cserével segítették boldogulásomat: András Bence, Balla Gábor, Benke Róbert, Dárday Gergely, Dömös Gábor, Egyed Dávid, Erdei Kristóf, Évinger Ferenc, Fülöp Máté, Gergely Ferenc, Héthársi Áron, Horváth Dávid, Kalotay Bálint, Kalugyer Roland, Katulin Péter, Kulacsik Péter, Merényi Tamás, Moldován Péter, Nagy Dániel, Restye László, Szatmári Bálint, Várnai Péter, Zieger Bálint (és mindenki, akit kihagytam!)

Reklámok

3 thoughts on “Retro Challenge 2.0 – félidei értékelés

  1. én is nagyon remélem, nagyon élvezetes és tanulságos olvasni ezeket a beszámolókat 🙂

  2. Visszajelzés: Retro Challenge 2.0 – Én és A Semmi mestere | HKK Blog

ÉN IS HOZZÁSZÓLOK!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.